Hosszú távon kedvezõ hatásokkal járhat a kormányfõ által a devizahitelek egyösszegû teljes törlesztésének lehetõvé tételérõl bejelentett terv, bár kötelezõ forintalapú refinanszírozás híján valószínûleg kevesen tudnak majd élni a lehetõséggel – vélekedtek keddi értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzõk.
Ha az elképzelést “jól megtervezett” módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon “nagyon pozitív” fejleménynek bizonyulhat, mivel erõsödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené – írják a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértõi.
A GS elemzõi szerint azonban rövid távon negatív hatás valószínû a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és így várhatóan növekszik a bankok devizakereslete.
A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzõinek értékelése szerint “nehéz bármiféle pozitívumot látni abban”, hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerzõdésekbe avatkozik be. A ház szerint valószínû, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket.
Az osztrák pénzügyminiszter ezzel ellentétben levélben tiltakozott az akcióterv ellen.
Maria Fekter hétfõn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek írt levelében tiltakozott a devizahitelek hivatalosan rögzített árfolyamon tervezett “kényszer-átváltása” ellen – írta keden a Wirtschaftsblatt az APA osztrák hírügynökség tudósítása alapján.
Fekter szerint a lépés “hatalmas és azonnali veszteségekhez” vezet az egész magyar bankrendszerben és “veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását”.
Az osztrák pénzügyminiszter szerint “a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékû sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa”. Úgy vélekedett, hogy az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és “nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektetõ egy mûködõ piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat”.
Fekter szerint ha valóban érvénybe lép a törvény, legalábbis biztosítani kell a magyar és a külföldi kézben lévõ bankok egyenlõ bánásmódját – írta a lap. Az osztrák miniszter emlékeztetett az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre. Ennek keretében a külföldi bankok 2009-ben vállalták, hogy nem vonnak ki tõkét a térségbõl.
Orbán Viktor miniszterelnök hat területre vonatkozó Országvédelmi akciótervet hirdetett hétfõn a parlamentben. Megvalósíthatónak nevezte azt a pénteken ismertetett javaslatot, amely szerint a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egy összegben végtörleszthetik adósságukat. A kormány kezdeményezni fogja azt is, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban jelentkezõ költségeket csak forintban számolhassák fel a bankok, s javaslatot tesz a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is.
Az osztrák külügyminiszter hétfõn nap Brüsszelben azt mondta, Ausztria bankjait “létükben fenyegeti” a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott kormányzati program. Michael Spindelegger szerint az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek a magyarországi devizahitel-állományban. Osztrák részrõl felvetették, hogy szükség esetén lépnie kellene az Európai Bizottságnak, az Európai Bírósághoz lehetne fordulni.
Megdöbbenéssel fogadta a devizahitelek rögzített árfolyamon történõ végtörlesztésére vonatkozó magyarországi javaslatot az osztrák jegybank (OeNB) is – jelentette hétfõn az osztrák hírügynökség. Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz.
A Magyar Bankszövetség szintén elfogadhatatlannak tartja a devizahitelek rögzített árfolyamon történõ végtörlesztésének lehetõségét. A bankokat érintõ többi javaslatról kész tárgyalni.
