Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A budapesti keltezésű cikk szerzője, Reinhard Olt bevezetőjében hangsúlyozta: a magyaroknak csaknem a fele nem bízik abban, hogy a parlamenti pártok képesek megfékezni a korrupciót. Az ellenzék pedig azt állítja, hogy az európai uniós támogatási pénzek Magyarországon “központilag irányítva tűnnek el”.
Egy magyar rendőrt idézve a cikkíró beszámolt az autópályákon végrehajtott bűncselekményekről, a különböző trükkös lopásokról, illetve rablásokról, amelyek során jól szervezett bandák rabolják ki az utazókat. Rendőrségi adatok szerint az idei esztendő első félévében a magyar autópályákon 130 ilyen bűncselekményt hajtottak végre, miközben 2007 hasonló időszakában csak 50 ilyen jellegű bűneset történt – írta a FAZ.
Bűncselekményben behoztuk az EU-t
Ezek a lopások azonban – bármennyire is kellemetlenek az áldozatoknak – a magyar bűnözési statisztika ártalmatlanabb részét jelentik – írta a konzervatív napilap, hangoztatva, hogy Magyarország a nagyobb bűncselekmények tekintetében is eléri az európai uniós átlagot.
Ezzel összefüggésben a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás számára a korrupció terjedése okoz gondot – fogalmazott a FAZ, idézve a Transparency International szervezet jelentését, amely szerint ” a korrupció Magyarországon rendszeresnek számít”.
Miközben a kormány azt állítja, hogy következetesen és határozottan fellép a korrupció ellen, a szervezet szerint valójában “hiányzik az erre irányuló politikai akarat”.
Hétköznapi korrupció
Ez a korrupció – mint Reinhard Olt írta – egészen hétköznapivá válik a feketemunka, az adócsalás, a fiktív számlák képében. Mindez – amint azt szakszervezeti funkcionáriusok is elismerik – a kis- és közepes vállalatok számára “a túlélés érdekében szükséges”.
A Transparency International szerint a korrupció az üzleti szféra és a kormányzati oldal közötti kapcsolatokban a legelterjedtebb, viszont csekélyebb mértékű az üzleti szférán belül. A szakszervezeti szövetségek már sztrájkokat szerveztek “a korrupció és az árnyékgazdaság ellen” – írta a lap, idézve, Gaskó Istvánt, aki szerint ha a feketegazdaság nem virágozna annyira, a Gyurcsány-kormánynak nem lett volna szüksége olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre.
A FAZ ezt követően egy másik szakszervezeti vezetőt, Kónya Pétert idézte, aki szerint az 1989-es fordulat óta nem sok változás történt, “a pénzek ugyanúgy a pártkasszákba és más zsebekbe vándorolnak”.
A szervezett bűnözés legális üzletekbe fektet
Továbbra is virágzik az éjszakai bárokkal, valamint a védelmi pénzekkel történő zsarolásokkal kapcsolatos “hagyományos üzlet”. A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre inkább megfigyelhető, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok vezetői törvénytelenül szerzett vagyonukat a legális gazdaságban fektetik be.
A lap idézte a hivatal jelentésének azt a részét, amely szerint “olyan személyeket, illetve vállalatokat figyeltek meg, akik törvénytelen úton akartak uniós támogatási eszközökhöz jutni”.
A hivatal éves beszámolója viszont cáfolja, hogy a “maffiózóknak” sikerült volna vezető pozíciókat elfoglalni a gazdaságban és a politikában. A kormány ezt a korrupció elleni kampányának tulajdonítja, amit az ellenzék vitat. Az ellenzék vezetője, Orbán Viktor szerint a korrupció része a bajoknak, s továbbra is azt vallja, hogy az uniós támogatási pénzek “Magyarországon központilag irányítva tűnnek el” – írta végezetül a FAZ.
