Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel – 325 igennel, 6 nemmel – szintén elfogadta a megállapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogainak védelméről.
A Ház 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a “szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő” más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A parlamenti szavazáson meghívottként jelen voltak az uniós országok nagykövetei.
Az Országgyűlés hétfői ülésén megszavazta a 2008-as költségvetési törvényt, szintén igent mondtak a tb-törvényre, döntöttek a népszavazás tavaszi kiírásáról, valamint megszavazták az autósok új felelősségre vonási rendszerét, az új pontszámítási metódust és döntöttek az élettársi kapcsolatokról. Nem vették napirendre viszont az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló tervezetet, az ombudsmanjelölteket pedig leszavazták.
Göncz: fontos üzenet
Fontos üzenete van annak, ha minél több ország minél gyorsabban ratifikálja a lisszaboni szerződést – mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn az MTI-nek. “Annak lesz nagyon fontos üzenete, ha több ország elfogadja ilyen nagyon gyorsan. Üzenet azok számára, ahol vannak belső viták, parlamenti viták. Üzenet azon országok számára – ebből most láthatóan csak egy van, Írország – ahol referendumra kerül sor” – mondta Göncz Kinga.
Azért is fontos a mielőbbi jóváhagyás, hogy 2009-ben a szerződés életbe lépésével lehessen készülni az európai parlamenti választásokra. A szerződés elfogadása és ratifikációi után az EU-nak lesz ideje a fontos kérdésekkel foglalkozni – tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga kiemelte: nem lett volna késő, ha az Országgyűlés februárban ratifikálta volna a szerződést, de Magyarország az egész folyamatban elkötelezett volt a megállapodás elfogadásában.
Gyurcsány: történelmi teljesítmény
Magyarország történelmi teljesítményének nevezte a lisszaboni szerződés elfogadását és a schengeni csatlakozást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő a lisszaboni szerződés ratifikációjáról szóló vitában azt mondta: a Közép-Európai régió történelmének tapasztalatai azt mutatják, hogy történelmi sérelmekre csak “új történelmi meg- és kiegyezés lehet a válasz”.
Ez annak elfogadása, hogy az ebben a régióban élő nemzetek nem ellenfelei, hanem partnerei egymásnak, hogy magyaroknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak vagy szlovákoknak nem csak kell, de lehet is együtt élni – tette hozzá.
Közös védelempolitika jön
A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.
Emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetőségét is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést irányoz elő, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.
Lisszabonban 16. országként írtuk alá, és elsõként ratifikálhatjuk az EU-szerzõdést (Fotó: MTI)
Jegyzőkönyv formájában, tehát kötelező jelleggel a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok – blokkoló joggal nem rendelkező nagyságú – csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására.
Jó Magyarországnak
Göncz Kinga külügyminiszter korábban elmondta: a szerződés minden olyan elemet tartalmaz, ami fontos Magyarország számára. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos, hogy az Alapjogi Chartára utalás szerepel a szerződésben, ez tartalmazza az emberi és a kisebbségi jogokat is. A szerződésben megjelenik a tagállamok egyenlősége, szélesebb körben lesz lehetőség a megerősített együttműködésekre – tette hozzá a szakminiszter.
A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban.
Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és a Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződést. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról – benne “a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről” – szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.
