Ezzel az IATA 6,5 milliárd dolláros megtakarítást remél. 2007-től kezdve minden IATA-tag légitársaság elektronikus jegyet használ majd, a beszállókártyák vonalkódosak lesznek. A poggyászokat pedig rádiófrekvenciás jeladókkal látják el, a teherszállításban pedig 2010-ig bevezetik az elektronikus ügyintézést.
A szervezet máris megállapodást kötött egy pár repülésinformatikai gyártóval, így az Amadeus, a China TravelSky, a Lufthansa Systems, a Sabre és a SITA cégekkel. Az IATA elnöke szerint ez évi 3 milliárd dollárt fog spórolni a légitársaságoknak. Az elektronikus jegyek egyre népszerűbbek a társaságok körében, noha kezdetben fanyalogva fogadták a fapadosok által bevezetett formát.
Az utasok sem maradnak ki a spórolásból
A check-in során – a tervek szerint – az utasok ezentúl nem a jegykezelők segítségével, hanem jegykiadó automatáknál állva kapnak helyet a gépeken. Az úgynevezett Common Use Self Service (CUSS) automaták évi 1 milliárd dolláros megtakarítást jelentenek – de csak akkor, ha már a társaságok legalább 40 százaléka használja őket.
A vonalkóddal ellátott beszállókártyákat az utasok otthon nyomtathatják ki saját számítógépükön. A 3,5 dollárba kerülő mágnescsíkos kártyát a közeljövőben kiváltja a Malév is. Krebsz Adrienn, a Malév szóvivője szerint a magyar légitársaság már 2003 óta üzemelteti internetes jegyeladási rendszerét, a “szoros közeljövőben” pedig beindítja a “jegy nélküli jegyeladást”. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól és melyik járatokon lehet majd így repülni. AZ IATA jelenleg öt repülőtérrel kötött megállapodást a CUSS automaták üzembeállításáról, így Genfben, San Franciscóban, Szingapúrban és Torontóban lehet először ilyen gépekkel találkozni.
Itthon a hivatalok miatt marad minden a régiben
39 darab Boeing 747-400 típusú repülőgépet lehetne megtölteni azzal a papírmennyiséggel, amit a légifuvarozásban állítanak ki. Giovanni Bisignani, az IATA ügyvezetője szerint minden egyes légi úton továbbított küldeményhez 25 különböző papírt kell kitölteni. Húsz évvel ezelőtt 6,5 napra volt szükség ahhoz, hogy egy csomag eljusson rendeltetési helyére – mondta Bisignani. Ma ez az idő hat nap: egy nap a szállítás, és öt nap várakozás a papírokra. Ezt akarja megszüntetni, legalábbis lerövidíteni a szervezet, így 1,2 milliárd dollárt lehetne évente megtakarítani. Borzási Béla, a DHL-Danzas légifuvarozással foglakozó menedzsere szerint cégük budapesti irodájában már tavaly augusztus óta elektronikus úton követik nyomon a csomagokat. Ugyanakkor nem nélkülözhetik a papíralapú fuvarleveleket sem, mert a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az APEH sem fogadja el az elektronikus adatokat, így Magyarországon továbbra is szükség lesz a kézzel kiállított okmányokra.
