Higgadt törökök
A török kormány higgadtan vette tudomásul az EU alkotmányáról rendezett franciaországi népszavazás elutasító eredményét. “Hosszú folyamat áll előttünk” – jelentette ki a török miniszterelnök-helyettes, az októberben kezdődő török EU-csatlakozási tárgyalásokra célozva. Abdullah Gül külügyminiszter szerint a referendum kimenetele semmiféle kihatással nem lesz Törökország EU-csatlakozására. “Az unióban állandóan változnak a kormányok, pártok jönnek és mennek. Mindez nem érint bennünket”.
Egyelőre nem sok szó esik arról, milyen következménnyel jár az uniós alapszerződés francia megbuktatása. A unió vezetőinek reakcióiból annyi tisztán kitűnik, hogy igyekeznek tompítani a túlságosan szélsőséges, az európai közösség végét vizionáló hangokat.
Jeannot Krecké az unió soros elnöki tisztét ellátó Luxemburg gazdasági és külkereskedelmi miniszter szerint a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell és nem várható az alkotmányos szerződés újratárgyalása sem. “Egyelőre nem látom, milyen szöveget tudna ajánlani Franciaország a ‘nem’ után” – mondta a luxemburgi BFM rádióban. Korábban felmerült az a lehetőség is, hogy az első kör végén újraszavaznak azok az országok, melyek első nekifutásra nem ratifikálták az alapszerződést, ám ezt a verziót határozottan elutasította Chirac elnök. Elkészült ugyan egy B-terv, melynek létezését sokáig tagadták az unió vezetői, ám ebből egyelőre csupán annyi látott napvilágot, hogy a tagországok vezetői kitartanak az alkotmány mellett, a francia elutasítás nem jelenti a terv végleges bukását, a ratifikációs folyamat továbbmegy a többi tagállamban.
Még ennél is bizakodóbb volt a belga La Libre Belgique című lap, mely úgy véli, ha az Európai Unió többi tagországában sikeresen zajlik le az EU alkotmányos szerződésének ratifikálása, 60 millió francia nem akadályozhat meg 400 millió más európait, hogy több demokráciában, jobb szociálpolitikában, erősebb rendőri- és igazságügyi együttműködésben részesüljön – írta hétfői vezércikkében a konzervatív és hevesen EU-párti újság. A lap szerint a szerződés előző napi franciaországi elutasításával a lakosság nem az alkotmányra mondott nemet, hanem “Jacques Chirac elnökre, a lengyel vízvezeték-szerelőkre, a globalizációra, a munkanélküliségre, Brüsszelre” (mint szuperhatalomra), olyan tényezőkre, amelyeket az ország vezetői és politikusai gyakran festettek le ördöginek
A hollandok jönnek
Épp ezért fontos, miként folytatódik ezek után a ratifikációs folyamat. Szerdán a hollandok járulnak az urnák elé, ám kérdéses, hogy képesek-e feledtetni a francia fiaskót. Az uniós alkotmányt elutasítók aránya ugyanis még a franciáknál is nagyobb Hollandiában, nem véletlen, hogy az ország vezető politikusai mindent megtesznek, hogy az utolsó pillanatban többségbe bűvöljék a helyzetet. Ennek tudható be, hogy a holland miniszterelnök még a vasárnapi referendum végeredményét is saját előnyére próbálta fordítani, amikor úgy nyilatkozott, hogy az EU alkotmányos szerződésének franciaországi elutasítása újabb érv a hollandok számára, hogy támogassák a dokumentumot. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök szerint minden országnak megvan a maga felelőssége a jóváhagyási folyamatot illetően – kérte ezért országának lakóit, hogy ne befolyásolja őket a francia eredmény.
Kitart a referendum mellett Írország és Portugália is. Mindkét ország jelezte, hogy a francia népszavazás kudarca ellenére meg kívánják rendezni a tervezett referendumot az Európai Unió alkotmányáról. Az ír kormány folytatja az előkészületeket az alkotmányos szerződés 2006 novemberéig történő ratifikálására, Diogo Freitas do Amaral portugál külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy megtartják a referendumot, hacsak “rendkívüli fejlemények” nem történnek, mint például az, hogy az alkotmányos szerződést több tagország is elutasítja vagy kétségbe vonja.
Elment a kedvük
Nem biztos, hogy ilyen türelmesek a britek is, az ottani kormány elkötelezettsége a népszavazás mellett ugyanis jócskán megingott. Tony Blair miniszterelnök az eddigi legerősebb utalást tette hétfőn arra, hogy korábban vállalt kötelezettsége ellenére a brit kormány esetleg mégsem bocsátja népszavazásra az uniós alkotmányt a francia kudarc után. A kormányfő – politikai pályafutásának egyik legnagyobb fordulatát végrehajtva, a sajtó és az EU-alkotmányt mereven elvető konzervatív ellenzék rendkívüli nyomásának engedve – hosszas ellenzés után tavaly közölte, hogy Nagy-Britanniában is referendumot tartanak a lakosság körében igen népszerűtlen szerződésről. Ennek időpontját még nem írták ki, de hivatalos közlések szerint a kormány 2006 tavaszát tekinti céldátumnak. A brit sajtó azonban már a francia referendum előtt egyöntetűen azt írta: szinte eldöntött tény, hogy ha a franciák elvetik az unió bővítéséhez kidolgozott alkotmányt, a brit kormány törli a népszavazás tervét.