Aláírta Ankara azt a jegyzőkönyvet is, amely kiterjeszti az unióval régen létrehozott vámunióját a tíz új tagra, köztük Ciprusra is: míg azonban ezt az aktust több EU-tagországban a sziget de facto elismerésének tekintették, Ankara a jegyzőkönyvhöz csatolt különnyilatkozatban tagadta ezt.
Mint elnökségi forrásból értésre adták, a nagykövetek szokásos brüsszeli ülésén – amely ezúttal a külügyminiszterek csütörtökön kezdődő walesi informális találkozóját előzte meg – a különnyilatkozat miatt határoztak úgy, hogy arra az uniónak az elismerés sürgetésével válaszolnia kell.
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben már többször értésre adta, hogy értékelése szerint Törökország lényegében teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket ahhoz szabtak, hogy a tárgyalások megindulhassanak. A török parlament ugyanis tavasszal és nyár elején jóváhagyott egy sor olyan reformot az ország jogrendszerében, amelyeket az EU szükségesnek látott kidolgozni még október előtt.
A tárgyaláskezdést ugyanakkor a nyilatkozat nem befolyásolja, mert a dokumentumnak jogászok értékelése szerint csak politikai jelentősége van, nem pedig jogi. Németországban a vezető pártok véleménye nyíltan megoszlik arról, újra kell-e gondolni Törökország EU-hoz fűződő státusának kérdését.
A nyári nyilatkozat emellett a francia vezetést is kritikusabbá tette Ankarával szemben, különösképpen azután, hogy május végén a francia lakosság – nem utolsósorban a török EU-csatlakozás perspektívája miatt – elutasította az uniós alkotmányt.
Abdullah Gül török külügyminiszter a Turkish Daily News című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában tisztességtelennek és jogtalannak nevezte azt a javaslatot, amelynek keretében a teljes jogú EU-tagság helyett különleges partneri viszonyt ajánlanának Ankarának.
Egy ilyen felvetés megbénítaná Ankara jövőbeni kapcsolatait az európai huszonötökkel – hangoztatta. Az EU ugyanakkor azt is többször világosan értésre adta: a tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy azok belátható időn belül be is fejeződnek a török csatlakozás jóváhagyásával. Törökország maga sem számol 2015-nél korábbi időponttal a tárgyalások lezárását illetően.
A török csatlakozás kérdése a nyári szünet utáni uniós aktuálpolitika legfontosabb témája lett, miután már csupán néhány hét van hátra a tárgyalások még tavaly decemberben kitűzött időpontjáig, illetve több uniós tagországban – mindenekelőtt a kevesebb mint 3 hét múlva választó Németországban – vezető kampánytémává vált.
