Magas volt a részvétel
A választásra jogosult németek 41,9 százaléka adta le voksát vasárnap délután 14 óráig – jelentette be az országos választási bizottság, egyben a szövetségi statisztikai hivatal elnöke, Johann Hahlen. Ez nagyjából megfelel a három évvel ezelőtti nagyságrendnek: akkor a részvételi arány végül is 79,1 százalékos volt – adta hírül az MTI.
Németország háború utáni történelmének legrövidebb választási kampánya után a közel 62 millió választásra jogosult többsége vasárnap új összetételű Szövetségi Gyűlést, avagy parlamenti alsóházat (Bundestag) választott. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak és este hat órakor zártak. A választásokon a Bundestag 598 képviselői helyéért 3648 egyéni jelölt és 25 párt indult – írja az MTI.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a jobboldali CDU/CSU pártszövetség a voksok 41-43 százalékára számíthat, a kormányzó szociáldemokraták (SPD) 32-34 százalékot kaphatnak. A CDU/CSU lehetséges koalíciós partnere, a liberális FDP, valamint a szociáldemokraták szövetségese, a Szövetség’90/Zöldek a szavazatok hat-nyolc százalékára számíthat; ugyanennyit szerezhet a szociáldemokratáktól és a zöldektől balra álló, a volt NDK állampártjának utódjából és az SPD volt balszárnyából álló választási szövetség (Baloldali Párt) is. A választók 25 százaléka ugyanakkor nem tudta, vagy nem közölte, hogy kire adja voksát – írja a BBC.
Elemzők szerint a CDU/CSU és az FPD a szavazatok 48,5 százalékának megszerzésével alakíthat kormányt; amennyiben ez nem sikerül nekik, számos koalíciós forgatókönyv képzelhető el.
Drezda nem választ
A vasárnapi választás nem volt teljes, mivel egy népes drezdai választókerületben a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) egyéni képviselőjelöltjének halála miatt csak október 2-án lesz voksolás.
Amennyiben vasárnap szoros lesz az eredmény, a drezdaiaknak két hét múlva döntő szavuk lehet a kormányzási képlet kialakításában – tudósít az MTI.
Egy évvel korábban voksolnak
Németország háború utáni történelmében először döntenek közvetve arról, hogy nő vagy férfi legyen a kormányfő. Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár kihívója Angela Merkel, a konzervatív pártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje.
Az eredeti menetrend szerint Németországban csak 2006 őszén lettek volna választások, de reformpolitikája számára alacsony támogatottsága miatt Schröder kancellár nem kívánta kitölteni mandátumát.
A FigyelőNet folyamatosan követi a német választás fejleményeit.