Regisztrációs díj, irreális bér, hangzatos külföldi munka, vállalati e-mail cím helyett Gmail, Hotmail. Ez csak néhány példa a hamis álláshirdetések özönéből, melyek az egyre növekvő számú tartósan munkanélküliek kétségbeesésére alapoznak.
„Az elmúlt három évben a külföldi állásajánlatok száma stagnál, rendszerünkben havonta átlagosan 100-130 ilyen pozíciót hirdettek meg az elmúlt 3 évben” – idézte a Profession.hu, hazánk legnagyobb online álláskereső portáljának statisztikáit Zsédely Krisztián, az oldal értékesetési vezetője.
A magas számú érdeklődő között az évi 1300-1600 ellenőrzött külföldi munkalehetőség mellett nem csoda, ha egy jellemzően apróhirdetésekben feladott, hamis, de hangzatos állásajánlat a sok intő jel ellenére is vonzónak tűnhet. Herczku Mónika, a Profession.hu karrier tanácsadója szerint így lehet elkerülni az egyre kreatívabb módszereket alkalmazó csalókat:
-
Figyeljünk a részletekre! Már a hirdetés külalakja is árulkodó lehet. Az ismétlődő helyesírási hibák, vagy a rossz felbontású céglogó általában amatőr csalókat jelez.
-
Ne küldjünk CV-t privát e-mail címre! Ha a jelentkezést Gmail, Freemail, vagy más privát címre kérik, rendüljön meg a bizalmunk, hiszen minden komolyabb cég legalább saját céges e-mail címet használ, még ha nincs is honlapja.
-
Ne higgyünk a szemünknek! Ha a meghirdetett pozíció piaci értékénél 30-50%-kal magasabb összeget kínálnak, kezeljük fenntartással. Bármennyire is szeretnénk, nem reális az otthonról végezhető adminisztratív munka havi nettó 200 000 Ft-os fizetésért.
-
Soha ne utaljunk „regisztrációs díjat”! Az EU-ban az állásközvetítők nem kérhetnek pénzt munkaközvetítésért, még regisztrációs díjat sem. Tehát az olyan utalások, mint a „fizessen 5000 Ft-ot és küldünk információt” vagy „válaszborítékért tájékoztatjuk”, esetleg „szállásdíj előleg” valótlan külföldi munkalehetőséget jeleznek.
-
A Facebookon erre már egy önkéntes csoport is szerveződött, a tagok rámutatnak például, hogy az „összetett irodai munka” valójában hálózatépítést takar. De van olyan is, hogy az adott külföldi hirdetést már jó egy éve adták fel.
-
Mérjük fel leendő munkaadónk igényeit! Gyanús az a „remek” külföldi munkalehetőség is, amelyhez nem kérnek képzettséget, szaktudást vagy nyelvtudást. Nyelvtudás nélkül teljesen kiszolgáltatottak lennénk külföldön, végzettséget és szakmai tapasztalatot nem igénylő pozíciók pedig csak a gyakornokok és pályakezdők esetében indokoltak.
-
Ha a „jelentkezés egész alakos fényképpel” feltétellel találkozunk gondolkodjunk el, vajon mit kell a munkaköri leírásban foglaltakon túl vagy a helyett teljesítenie a jelentkezőknek?
-
Kutassunk több platformon! Ha tudjuk a cég nevét, feltétlenül keressünk rá. A cég honlapja vagy Facebook-oldala segíthet, általában ellenőrizhetjük, van-e épp üresedés náluk. Előfordul, hogy a cég hirdetésével versenytársainak üzen, a bővülés látszatát keltve, de valójában nincs is felvétel. Újabb árulkodó jel, ha az oldalon nincs telefonszám. Nézzük át a vállalatról szóló híreket, egyéb találatokat is.
-
Menjünk biztosra, keressünk munkát online álláskereső portálon! Az erre szakosodott, igényes online portálok cégpolitikájának része, hogy eleve nem kerülhetnek fel fizetős regisztrációhoz kötött hirdetések. Gyanú esetén a felhasználók panaszait minden esetben kivizsgálják; első lépésként a cégek pontosíthatják a félrevezető megfogalmazást, további panasz esetén leveszik az ajánlatot. E mellett a Profession.hu portál új fejlesztése, hogy az álláskeresők a hirdetés kapcsán online is jelezhetik észrevételeiket, tehát esetleges panaszukról azonnal értesül a hirdető.
A szándékos félrevezetés mellett természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor csak hanyagság miatt fordítunk felesleges időt a jelentkezésre. Mindig ellenőrizzük a feladás időpontját, mert a kisebb munkakereső oldalakon gyakran több hónapos hirdetésekkel találkozhatunk. Ilyen felületeken egyeztessük a feladott szöveg tartalmát is a keresési paramétereinkkel, ezzel is elkerülve a rendszer hibáiból adódó félreértéseket.