Az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságának szerdai napirendjén szereplő jelentés a régi országokban alkalmazott, a szabad munkaerő-áramlást korlátozó átmeneti intézkedéseket tekinti át, párhuzamosan azzal a jelentéssel, amelyet az Európai Bizottság készített február elején, hasonló következtetéssel. Egyiknek sincs mindazonáltal olyan következménye, hogy bármire kötelezni lehetne a tagországokat, miután a csatlakozási szerződés szerint a tagállamok egyoldalú nyilatkozattal közölhetik, hogy fenn kívánják-e tartani a korlátozásokat. „Európai megközelítést választottam” – mondta Őry Csaba: „nem egyszerűen az a kérdés, hogy méltányosak vagy méltánytalanok-e a régi tagállamok az újakkal szemben, hanem az, hogy Európának szüksége van-e a szabad munkaerő-áramlás jelentette előnyökre, vagy nincs. És azt gondolom, hogy szüksége van.”
Eltolódások a munkaerőpiacon
A jelentés rámutat: az EU-nak dinamikusan fejlődő, erőteljes gazdaságú országokkal kell versenyeznie, ezért elemi érdeke, hogy minél egységesebb gazdasági és szolgáltatási piac jöjjön létre Európában. Nagyobb rugalmassággal, mobilitással, több mozgással még jobban ki lehet aknázni az egység előnyeit. A szabad mozgás munkahelyek létrehozását is jelenti. Az EU munkaerőpiacát strukturális feszültségek jellemzik: egyszerre van jelen a munkanélküliség, adott ágazatokban és régiókban pedig a súlyos munkaerőhiány – mutatott rá Őry Csaba. Nagyobb térségben nagyobb mozgással e problémák enyhíthetők. Azon országok tapasztalata, amelyek már megnyitották munkaerőpiacaikat, egyértelműen igazolja, hogy a korlátozásoknak gazdasági magyarázatuk nincs – derül ki a jelentésből. Ott kiegészítő jellegűnek tartják a piacaikon megjelent munkaerőt, amely túlnyomórészt szezonális jelleggel, rövidebb távokra (1-6 hónap) érkezik, ráadásul olyan munkahelyekre, ahol az adott ország polgáraiból nincs jelentkező. Mindez erősíti a gazdaságot.
Kommunikációs deficit
Szól a jelentés emellett arról, hogy néhány országban kommunikációs deficit is létezik, vagyis az, hogy a hatóságok nem tudják elmagyarázni polgáraiknak a valós helyzetet. Őry Csaba szerint ilyen például Ausztria esete, ahol a legnagyobb problémák a keletnémet munkavállalókkal vannak, nem pedig az új tagokkal. Probléma van a harmadik országok munkavállalóival is, akik egy friss irányelv értelmében szabadon mozoghatnak az unió munkaerőpiacán, ha ott már legálisan huzamosabban jelen vannak. „Ez bizonyos értelemben alkalmazhatatlan a gyakorlatban, hiszen az uniós állampolgároknak előnyben kell részesülniük bármely más ország polgárával szemben” – szögezte le Őry Csaba.
Magyar pártok összefogása
A témával kapcsolatban több más magyar EP-képviselő is szót emelt a közelmúltban. Öt szocialista delegációvezető, köztük Tabajdi Csaba (MSZP) írásbeli nyilatkozatot adott ki a szabad munkaerő-áramlás biztosítását sürgetve. Kósáné Kovács Magda (MSZP) egy minapi plenáris felszólalásában arra ismertetett tényeket, hogy az uniós bővítés utáni munkaerő-piaci mozgások statisztikái nem igazolják a szociális dömpingtől való rettegést. Megkülönböztetőnek vélte ebből a szempontból azt az irányelvet, amely az unióban legálisan tartózkodó nem uniós állampolgároknak lehetővé teszi, hogy ezután munkát vállaljanak.
Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja Szent-Iványi István (SZDSZ) előterjesztésére úgy határozott, hogy a március közepén esedékes plenáris EP-ülésen szóbeli kérdéssel fordul az uniós tagországokat képviselő tanácshoz és az Európai Bizottsághoz az Európai Unió egyes új tagállamaiból érkező munkavállalókat sújtó átmeneti korlátozások ügyében. A teljes frakció a munkavállalás szabadsága mellett foglal állást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
