A két éve csatlakozott országok munkavállalóival szemben (Málta és Ciprus polgárait kivéve) további három évig zárva marad a német munkaerőpiac – erről szerdán döntött a német szövetségi kormány. Döntését a kabinet a rendkívül magas munkanélküliségi adatokkal indokolta, jóllehet a német ipari és kereskedelmi kamara korábban arra figyelmeztetett, hogy ezzel a lépéssel Németország eljátszhatja esélyeit a közép- és kelet-európai piacokon.
A magyar munkavállalók által Ausztria mellett egyébként a legkedveltebb célpont Németország. A Marketing Centrum 2004-es felmérése szerint a fiatal (19–29 éves) magyar munkavállalók a legszívesebben Németországban vállalnának munkát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai is ezt támasztják alá: 2004 végén 17 ezer magyar vállalt munkát Németországban, míg Ausztriában 14 ezren. Ezzel szemben a munkaerőpiacukat a csatlakozás után azonnal megnyitó államokban jóval kevesebben vállaltak munkát, Nagy-Britanniában például mindössze 4 ezren.
A csatlakozási szerződés által kínált 7 éves átmeneti idő első szakaszának lejártakor Spanyolország, Portugália, Finnország és Hollandia tervezi feloldani a kelet-európaiakkal szembeni munkavállalási korlátokat. Franciaország és Belgium pedig a fokozatos nyitás mellett döntött.