Finnországban és Spanyolországban fontolgatják, hogy feloldják a kelet-európai uniós tagállamok polgáraival szemben, a csatlakozást követő első két évben fenntartott munkavállalási korlátozásokat. 2004 májusában Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó tíz ország előtt. Az uniós szabályozások szerint a többi tizenkét tagállamnak legközelebb 2006 májusában kell nyilatkoznia, fenntartják-e a korlátozó intézkedéseiket.
Fontolgatók
Finnország most fontolgatja, hogy az első két év jövő májusi lejártával nem hosszabbítja meg a tiltást, és megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai dolgozók előtt – adta hírül az EUobserver.com egy finn rádióra hivatkozva. A tervet támogatja a miniszterelnök és a munkaügyi miniszter is. A rádió szerint a liberalizálás egyik oka, hogy 2006 második felében Finnország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, és a szerephez „nem illik” a korlátozás.
Spanyolországban hasonló terveket fontolgatnak, mások pedig jelezték, hogy annak fényében fogják újraértékelni a helyzetet az első kétéves periódus végén, hogy „a többiek” mit lépnek. Korábban Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) Integrációs és Nemzetközi Főigazgatóság főigazgatója szintén azt nyilatkozta, hogy a már májusban elindult puhatolózó tárgyalások során Finnország és Spanyolország részéről látják a legnagyobb esélyt a munkaerő-piaci korlátozások feloldására.
Elutasítók
Az Európai Bizottság jövő januárban fogja nyilvánosságra hozni azt jelentését, amelyben felméri az Unió munkaerő-piaci helyzetét, és állást foglal a munkaerő szabad áramlásának kérdésében. Várhatóan az összes korlátozás megszüntetésére szólítanak majd fel, azzal érvelve, hogy egyrészt nem kell tartani inváziótól – az eleve „nyitott” Nagy-Britanniába, Svédországba és Írországba viszonylag kevesen jöttek eddig is –, másrészt pedig a jelenlegi nehéz gazdasági időkben Európa nem engedheti meg magának, hogy amúgy is merev munkaerőpiacát további korlátozásokkal sújtsa.
Bár az FMM adatai szerint a magyar munkavállalók zöme Ausztriában és Németországban dolgozna legszívesebben, és ide is vándorol ki a legtöbb magyar munkavállalás céljából, szinte teljesen bizonyos, hogy a két legkedveltebb célország továbbra is fenntartja a korlátozásokat, és hároméves hosszabbítást kér. E három év során fennmarad az úgynevezett kvótarendszer, amelyben meghatározzák a magyaroknak kiadható munkavállalási engedélyek számát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
