Tavasszal cikksorozatban próbáltuk kideríteni, hogy a közmédiumok, a közalapítványok, illetve a médiát felügyelő szervezetek vezetői milyen juttatásokban részesülnek. Nem volt könnyű dolgunk, külön kérésre sem mindig kaptuk meg az adatokat. A Magyar Televízió például első körben nem árulta el az ügyvezető alelnökének fizetését, ezt a cikkünk megjelenése után mégis megtették, ám akkor is jelezték, hogy szerintük ez nem lenne kötelességük.
Azóta jó néhány botrány volt különféle állami cégek vezetőinek fizetése, illetve végkielégítése kapcsán, majd megszületett a „köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről” szóló kormányrendelet. Ez alapján szeptember 15-én az állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány által befolyásolt gazdasági társaságok vezetőinek fizetési adatait nyilvánosságra kellett hozni.
Rudi, a stratéga
A rendeletnek mindhárom közmédiumnál eleget tettek. A Magyar Televízió ügyvezető alelnöke, Medveczky Balázs 2,1 milliós havi fizetését már tavasszal megismerhettük. Az viszont csak a most nyilvánosságra hozott adatokból derült ki, hogy a televízió éves mérlegének elfogadása után további 8,4 milliós prémium jár neki. Amennyiben távoznia kellene a köztévétől, akkor 12 havi átlagkeresete mellett egyévnyi versenytilalmi és titoktartási megállapodás miatt ezenfelül megkapná 12 havi bérét, azaz összességében 50 millió forinthoz juthatna. Meglepő módon – a prémiumot leszámítva – a fentiekkel teljes mértékben megegyező összeget kap egy másik MTV-s vezető is, méghozzá a korábbi elnök Rudi Zoltán, aki jelenleg a televízió stratégiatervezési és kommunikációs igazgatóságát vezeti.
A köztévénél a második legmagasabb alapbérért Kósa Somogyi György műsorigazgató és Nagy Attila gazdasági igazgató dolgozik, mindketten havonta bruttó 1,6 millió forintot kapnak. Távozásuk esetén 19 milliós végkielégítést jár nekik. Schatz Péter üzlet- és termékfejlesztési igazgató alapbére másfél millió forint, ugyanakkor a reklámbevétel teljesülésének függvényében ezt évi 9,5 millió forintig terjedő összeggel kiegészítheti. Távozása esetén 21 millió forint illeti meg Schatzot. Az MTV főszerkesztői egy-másfél millió forint közötti fizetést kapnak, a legtöbbet a hírosztályt vezető Bednárik Imre. Az alacsonyabb, egymilliós sávba tartozik például Schulek Csaba, a Telesport főszerkesztője. Utóbbi szakember ezenfelül havi 150 ezer forintos gépjármű-költségtérítést is kap, távozása esetén pedig 12 milliót.
Dunás prémiumok
A Duna Tv elnökének, Cselényi Lászlónak 2,35 millió forint a havi alapbére. Azért, hogy az esetleges távozása után egy évig ne igazoljon más televízióhoz, 28 milliót kaphat. A dunás fizetési toplista második helyén Szekeres László gazdasági-műszaki főigazgató áll, akit 1,9 millió forint illet meg havonta. Ezt legfeljebb évi 20 százalékos prémiummal, azaz 4,5 millióval fejelheti meg, viszont nem jár neki végkielégítés. Tizenkét havi végkielégítés jár viszont Ablonczy Lászlónénak, aki a Duna Tv alelnökeként 1,1 milliós alapfizetést kap, amit 50 százalékos prémiummal egészíthet ki. A csatorna többi igazgatójának a fizetése egymillió forint alatt van, ugyanakkor minden vezető kaphat 20 és 50 százalék közötti prémiumot.
A Magyar Rádió által közzétett adatok a törvény egyik furcsaságára is rávilágítanak. A közel kétmilliót kereső Such Györgytől a rádió egyik regionális stúdiójában 95 ezer forintért dolgozó Orosz Csabáig bezárólag szinte minden munkavállalót felsorolnak az összesítésükben. A kormányrendelet ugyanis kissé tágan határozza meg az érintettek körét. Minden olyan munkavállalót besorol a nyilvánosságra hozandó kategóriába, akik „tartósan egyes munkavállalók tevékenységét” irányítják. Így volt olyan állami vállalat, amely a főportás adatait is kipakolta a honlapjára. A jogalkotók eredeti szándéka szerint mindez csak a vállalatok felső és középvezetőire vonatkozott volna, ezért állítólag még az ősszel módosítják a rendeletet.
A már említett Such György az inflációt követő fizetése mellé havi 200 ezer forintos költségtérítést is kap. Végkielégítésként háromhavi átlagkereset járna neki. A Magyar Rádiónál egyébként a másik két közmédiumhoz képest kevéssé jellemzők a maratoni végkielégítési idők, illetve a versenytilalmi megállapodások révén fizetendő milliós tételek. Such György a Duna Tv elnökéhez hasonlóan nem kap prémiumot. Pedig ő szeretne kapni, ezért a teljesítménybére ügyében bírósági jogvitában áll a munkáltatói jogokat gyakorló közalapítvánnyal. Such kalkulációja szerint az üzleti terv túlteljesítése miatt már több tízmillió forintnyi teljesítménybér járna neki.
Az alapfizetés tekintetében Suchot Szayly József követi a rádiós fizetési toplistán, akit műsor-lebonyolítási alelnökként 1,73 milliós havi fizetés illet meg. Ezt 80 és 150 százalék közötti éves prémiummal fejelhetné meg. Szaylynál azonban szerepel egy érdekes kitétel. Annak ellenére, hogy járna neki prémium, az elnök döntése értelmében az elmúlt években nem kapott egy fillért sem.
Tuningolt alapbérek
A Magyar Rádió három adója között a főszerkesztőik fizetése jelzi a hierarchiát. A legtöbb pénzért az MR1-Kossuth Rádiót irányító Kerényi György dolgozik, ő 1,3 millió forintot keres, amit 30 százalékos prémiummal egészíthet ki. Azt is megtudhatjuk, hogy mit kell teljesítenie ezért a 30 százalékért, ami éves szinten 4,6 millió forintot jelent. Tartania kell a költségkeretet, felügyelnie a műsorértékelést, továbbá műsorkészítési elvárásokat kell megfogalmaznia és új produkciókat kell kidolgoznia tartalmilag és szerkezetileg.
Csillag János, az MR2-Petőfi Rádió főszerkesztőjének munkáját havi 1,1 millió forinttal honorálják. Ugyanakkor neki más munkája is van, mert főszerkesztőként jegyzi a rádió által kiadott tévéújságot, amiért további 660 ezret kap.
Farkas Zoltán László, az MR3-Bartók Rádió főszerkesztője egymillió forintos fizetésből gazdálkodhat. Más egyéb besorolás alatt nem jár neki pluszapanázs, se prémiumban, se vastag lelépési pénzben nem reménykedhet. Ugyanakkor a többi vezetőhöz hasonlóan neki is jár a cégautó, mobiltelefon, melegétkezési utalvány hármas.
Bár úgy tűnik, hogy feltétlenül nem kellett volna nyilvánosságra hozniuk a Magyar Rádió alacsonyabb szinten dolgozó munkavállalóinak fizetési adatait, de ha már így történt, érdemes megnézni az ő jutatásaikat is. Az adatokból az látszik, hogy a rádiónál dolgozó újságírók tipikusan kisebb összegű alapbért kapnak, amit különféle címeken kapott pluszjuttatásokkal pótolnak ki. Például a sportosztályt vezető Lantos Gábor 212 ezer forintos alapbért kap, amit havi 199 ezer forintos teljesítménybérrel és 250 ezer forintos „egyéb időbérrel” egészítenek ki elfogadható szintre. Vagy a rádió online oldalának főszerkesztője, Makai József 275 ezer forintos alapbérét 550 ezres „időbérrel” fejelik meg.
Szabályt erősítő kivétel az ismert rádiós sportriporter, Novotny Zoltán, aki 425 ezer forintos fizetést kap, amit csak 58 ezer forintos teljesítménybérrel pótolnak ki. Az adatok alapján a rádió vezetőinek a bértábla miatt meg van kötve a kezük az alapbérek tekintetében, így az egyéb juttatásokkal „hozzák fel” a többiek szintjére az alacsonyabb alapfizetésű dolgozókat.
