Fog egy pálcát a zsonglőr, rátesz egy tányért, majd megpörgeti. Ezután elővesz még egy pálcát, arra is tányér kerül, pörgeti és így tovább. A végén már több tíz tányér pörög, miközben ide-oda szaladgál a zsonglőr, hogy le ne essenek a tányérok. Kerényi Péter gyermekkorában ámulva figyelte ezt a mutatványt a cirkuszban, s a látvány olyannyira elkápráztatta, hogy azóta ő is egyfajta tányérpörgetőként éli mindennapjait. Ehhez elég megnézni a titulusai felsorolást. „Ha az ember szerencsés, akkor vannak olyan munkái, amit azért vállal el, mert szereti és jól keres vele. S ekkor megengedheti magának, hogy elvállaljon olyan megbízatásokat is, amikre nem azért van szüksége, hogy pénzt keressen” – teszi hozzá Kerényi Péter, aki szerint amíg biztosan pörögnek a tányérok, és nem kell félnie, hogy egy leesik, addig az ember vállalhat újabb és újabb munkákat is.
Lámpagyári írások
Kerényi gimnazistaként a frissen koedukált Veres Pálné „Leánygimnáziumban” még pszichológus szeretett volna lenni, ám elriasztotta a pályától, hogy egy évben mindössze kilenc embert vesznek fel az általa kiszemelt pszichológia-angol szakpárra. Katonának semmiképpen nem akart bevonulni, ezért valami biztosabb megoldást keresett, így került képbe a magyar-angol szak. Megnézett egy felvételi kérdéssort magyarból, és az alá- és fölérendelő mondatok tömkelegét látva elhatározta, hogy inkább történész lesz. Sikerült a felvételije, és az egyetemet elvégezve még az is megfordult a fejében, hogy ott marad a campuson tanársegédként. „Aztán arra jutottam, hogy nem szeretném azért kapni a fizetésem, hogy minden évben találok egy Rákóczi-levelet” – emlékszik vissza arra a kijelentésére, amivel sikerült vérig sértenie a komplett tanári kart.
Diplomájával a hóna alatt úgy döntött, hogy újságírónak áll. El is ment az Esti Hírlap főszerkesztőjéhez, aki azt kérdezte tőle, hogy náluk vagy egy üzemi lapnál szeretne inkább dolgozni. A különbség az volt, hogy az Esti Hírlapnál írhatott volna havonta egy cikket és huszonkilencszer vihette volna a kávét a főszerkesztőnek. Az üzemi lap nem kecsegtetett akkora presztízzsel, viszont esély volt rá, hogy kávéfőzés helyett mindenféle újságírói műfajban kipróbálhassa magát az ember. Végül utóbbi mellett tette le a voksát, és így került a Tungsram üzemi lapjához, ahol 12 éven át dolgozott.
Találkozás Zwackkal
Kerényi Péter
1973-tól televíziós vetélkedők szerkesztése
1976–1988: Tungsram üzemi lap, újságíró
1988–1992: The Hungarian Observer, kulturális rovatvezető, majd főszerkesztő
1992–2006: Zwack Unicum Nyrt., sajtófőnök, majd kommunikációs igazgató
2000-től a Legyen Ön is Milliomos főszerkesztője
2006-tól a Zwack Unicum Nyrt. elnöki kommunikációs főtanácsadója
2007-től a NetAktív üzletfejlesztési tanácsadója
Egyéb titulusai:
– A Hungaricum Club szóvivője
– A Budapesti Operabál sajtófőnöke
– Magyar Reklámszövetség, elnökségi tag
– Önszabályozó Reklámtestület, elnökségi tag
– A Kanadai Kereskedelmi Kamara irányító testületének tagja
– Budapesti Fesztiválzenekar, szponzormenedzser
– Saját cége, a Kerényi PR Média Bt. révén egyéb megbízatások
Tudta-e…?
Egy Griffin nevű Los Angeles-i műsorvezető dolgozta ki először a televíziós kvíz készítésének módszereit. Összegyűjtötte a tapasztalatait, majd a licencet eladta egy ügynökségnek.
A kényelmes üzemi lapos munkájából végül az mozdította ki, hogy 1988-ban az angol nyelvű The Hungarian Observer című laphoz invitálták a kulturális rovat élére, ahol később főszerkesztő-helyettes lett. Ennek révén ismerte meg Zwack Pétert is. Angol kollégáinak segített interjúkat szervezni, és ők kérték meg, hogy kerítse elő nekik Zwackot. Ez sikerült, majd egy füst alatt ő is kért egy interjút az üzletembertől. Az interjúból végül barátság lett, és a likőrgyáros tanácsadójává vált. Jó viszonyuk akkor szakadt meg, amikor Zwack Péter elvállalta a washingtoni nagyköveti posztot, amit Kerényi ezt nem tartott jó döntésnek. Az őszinteségnek sértődés lett a vége, bár később Zwack igazat adott neki. A békülés után egyszer ki is utazott hozzá az Egyesült Államokba, és a vele készült interjúk alapján írt egy könyvet Zwack Péter életéről.
Hét éve kétéves
Mindezekkel párhuzamosan a 90-es évek elején Vágó István lett a Szerencsekerék főszerkesztője, mellette dolgozott kezdetben szerkesztőként, majd – miután Vágó a Mindent vagy Semmit műsorvezetője lett – mindkét műsor főszerkesztőjévé lépett elő. Később kiszállt ezek készítéséből, azonban néhány év múlva az induló Legyen Ön is Milliomos főszerkesztőjének hívták. „Még nincs kétéves a műsor” – viccelődik Kerényi, ugyanis szökőnapon, 2000. február 29-én került képernyőre a vetélkedő első része, s a műsor azóta már túl van az ezredik adáson.
A vetélkedőt immár hét éve állandó szerzőgárdával készítik. Mindenkinek van egy szakterülete, amihez kapcsolódóan kérdéseket állít össze, majd ezeket „beárazza”, azaz egy tízfokú nehézségi skálán besorolja, és átküldi a főszerkesztőnek. Kerényi átnézi ezeket, és akár módosíthat is a kérdésen vagy az áron. „A licenc kötelezően előírja, hogy időnként szünetet kell tartania a műsornak” – mondja annak kapcsán, hogy a nézettségi adatok szerint kezd elfáradni a vetélkedő. A magyar Legyen Ön is Milliomos életképességére azt hozza fel példaként, hogy a formátum eddig nálunk élte meg a legtöbb adást. Az országok többségében ugyanis legfeljebb heti kétszer adták le a műsort. Június elejéig mindenesetre biztosan képernyőn marad a Vágó-féle vetélkedő. „Már többször elmentem úgy nyári szünetre, hogy elbúcsúztam a stábtól, aztán végül mindig folytatódott a Legyen Ön is Milliomos” – mondja Kerényi Péter, aki szerint sokat elmond a műsorról, hogy így fáradtan is jobb nézettséget produkál, mint a konkurens „kipihent” vetélkedője.
Bekerült az útikönyvbe
A Zwack Unicumnál 1992-ben kezdett dolgozni, előbb sajtófőnök, majd kommunikációs igazgató volt. Egy idő után hozzá tartozott a szponzoráció is, és főszerkesztője lehetett a PS Zwack címmel indított negyedéves márkamagazinjuknak. Közben jöttek-mentek a vezérigazgatók, és az egyikük megszüntette ezt a magazin, amit úgy élt meg, hogy „elvették a játékszerét”. Talált magának más elfoglaltságot és létrehozta a Zwack Unicum Múzeum és Látogató Központot. „Az volt a célom, hogy a múzeum kerüljön be a legrangosabb angol nyelvű útikönyvekbe. Anélkül, hogy fizetnénk érte, pusztán azért, mert érdekesnek tartják” – említi fő célját, amit végül sikerült is elérnie.
Elmondása szerint ha rajta múlik, akkor soha nem hagyja ott a Zwack Unicumot, azonban tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős felfogásbeli különbségek vannak közte és a vezérigazgató között a cég kommunikációját illetően, ezért decemberben otthagyta a likőrgyárat, bár a továbbiakban is elnöki tanácsadóként segíti Zwack Péter munkáját.
Legújabb „tányérja” a NetAktív kommunikációs ügynökséghez köti, ahová Iglódi Csaba hívta üzletfejlesztési tanácsadónak. A cégnél részt vesz majd a NetAktív piaci stratégiájának formálásában, az új projektek előkészítésében, valamint reményei szerint lesznek olyan kreatív ötletei, aminek hasznát tudják venni az ügynökségnél. Jelenleg a húsz éve írt angliai útikönyve és Zwack Péter életrajzának folytatásán is dolgozik, legújabb megbízatásaként pedig május 8-tól a Budapesti Fesztiválzenekar szponzormenedzseri feladatait látja el.