Elismerésként pecsétgyűrűt és egy kormánykereket kapott Rudas Gábor, a Klubrádió vezérigazgatója 2006 elején, amikor az év fiatal menedzserének választották. A pecsétgyűrűt hazavitte, a kormányt viszont a Klubrádióban tartotta egy vitrinben, aztán október 15-i távozásával szinte jelképes módon magával is vihette. A díjakat amúgy attól a Menedzserek Országos Szövetségétől kapta, amelynek alapító tagja édesapja, Rudas János. A vezérigazgató egyébként napra pontosan két hónappal Ablonczy Ákos kereskedelmi és marketingigazgató után távozott a rádiótól.
A Klubrádiónál lapzártánkig sem Ablonczy, sem Rudas helyére nem vettek fel új embert, s ez arra utalhat, hogy Arató Andrást, a Klubrádió elnökét váratlanul érte a távozásuk, ugyanakkor úgy tudjuk, hónapok óta érlelődött a jelenlegi helyzet.
Rokoni szálak
A jelenleg 32 éves Rudas Gábor régi bútordarab volt a Klubrádiónál. 1996-tól öt éven át dolgozott a Creditanstaltnál mint hitelelemző, ahonnan Arató András invitálta a Dunaholding Rt.-hez. A felkérés nem érhette meglepetésként Rudast, aki Arató unokatestvérének a fia. Később Rudas azt a Lindenfeld Zsanettet vette feleségül, aki Arató András legjobb barátjának a lánya.
2001-ben a dunaholdingos üzletember érdekeltsége megszerezte az Autóklubtól a Klubrádiót, amelynek éléről 2002 elején távozott Komlósi Gábor, az egykori sportriporter, és helyét Rudas Gábor vehette át. Nagyjából másfél évig két ügyvezető irányította a céget, előbb Simkó János, majd Fekete György volt Rudas „párja”.
Szakmabeliek szerint a 2004 őszén, a Metro Hírújságtól érkezett Ablonczy Ákos kereskedelmi és marketingigazgatónak is – a gyakorlatban – már-már „társvezetői” szerepe volt a cégnél. „Bizonyos szempontból Ablonczy vitte a hátán a céget” – fogalmazott egyik forrásunk. Az egyik médiaügynökség vezetője szerint a rádió sokat köszönhet neki, ugyanis hirdetői szempontból is értékelhető ajánlatokkal járt a nyakukra. „Más politikai töltetű médiumoknál ez többnyire nem elsődleges fontosságú” – említi az ügynökségi szakember.
Az elmúlt egy évben azonban állítólag megromlott a korábbi jó kapcsolat Rudas és Ablonczy között, s ez késő tavaszra már-már szinte kezelhetetlenné vált. Az ellentét pontos oka nem ismert, mindenesetre a problémákat tetézhette, hogy a hirdetési szempontból nagyon jó 2006-os év után az idei döcögősebbnek ígérkezett. Ezt Arató András, a Klubrádió Zrt. elnök-vezérigazgatója is megerősítette: „tavaly sok pénzt hoztak a politikai hirdetések, az idén viszont a gazdasági élet kedvezőtlen várakozásai miatt egyes cégek kevesebbet hirdetnek”. A Klubrádió első embere szerint ugyanakkor az év utolsó hónapjai akár még kompenzálhatják is az értesülésünk szerint jelenleg 10 százalékot meghaladó visszaesést.
Valamit lépnie kell a rádiónak arra a helyzetre is, hogy a meglehetősen dinamikusan növelt területi lefedettséggel a hallgatottságuk nem emelkedett ezzel egyenes arányban. A Szonda–GfK helyi rádiós kutatása szerint a hirdetők többsége számára legfontosabb 18–49 éves korosztályban a budapesti rádiók középmezőnyében foglal helyet a Klub, többnyire jobb eredményeket produkál náluk InfoRádió is. Két, az adó által viszonylag régóta lefedett megyeszékhelyen – a helyi rádiós kutatásban csak a megyeszékhelyek, illetve Budapest szerepel –, Kecskeméten és Veszprémben sem brillíroznak a 18–49 évesek körében. A két városban mind a helyi, mind az országos rádiók zöme megelőzi a Klubot, mindössze a Bartókot tudták lekörözni. (Amennyiben a Klubrádió számára kedvezőbb, 25–49-es felbontást nézzük, akkor is csak Budapesten szerepel jobban a rádió, a két említett városban pedig ismét csak a Bartókot előzik meg.)
Vezető nélkül
A rádió egyik munkatársától származó információink szerint Ablonczy távozásában minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az értékesítési munka során figyelembe kellett vennie politikai szempontokat, s ez az amúgy is gyengélkedő piacon egyre inkább az üzleti eredmény rovására ment. A kereskedelmi és értékesítési igazgató nyár végi távozásával viszont Rudas Gábor is nehéz helyzetbe került, hiszen elvesztette kvázi jobbkezét, s ez igencsak megnehezítette a munkáját. Gyakorlatilag egyedül kellett volna olyan stratégiát kitalálnia, amellyel újra növekedési pályára állítható a rádió, ez azonban vagy nem sikerült neki, vagy a prezentált megoldás nem nyerte el a tulajdonos tetszését. Ez utóbbit tulajdonképpen Arató András is megerősítette lapunknak. „Jelentősen változtak a külső körülmények, amelyhez alkalmazkodnunk kell. Abban, hogy miként kellene ezekre reagálnunk, nem volt teljes nézetazonosság közöttünk, ezért abban maradtunk, hogy ezt ne folytassuk a közös munkát” – mondja Arató András, aki Rudas távozásával a vezérigazgatói teendőket is ellátja. A rádió vezetőjének elmondása szerint jelenleg nem keres új vezérigazgatót, bár hozzátette: „ha találnék megfelelő embert, annak nagyon örülnék”. Érdekes egyébként, hogy Ablonczy Ákos megüresedett székének betöltését sem kapkodja el a menedzsement. „Egyelőre nem látok senkit, akit felvennék erre a pozícióra” – indokolja a kivárást Arató András. A kereskedelmi és marketinges teendőket így már második hónapja az érintett területeken dolgozó munkatársak látják el, egymást között megosztva a feladatokat.
Országos célok
A terjeszkedés láthatóan fontos stratégiai cél a rádió számára, hisz műsoruk már 11 frekvencián fogható országszerte. Értékesítési szempontból ez azonban nem feltétlenül teremt egyszerű helyzetet, hiszen a Klubrádió se nem helyi, se nem országos piaci helyzete leginkább a Juventuséra emlékeztet. A nagyobb lefedettség költségeit nehezen lehet érvényesíteni az árban úgy, hogy a hirdetők zöme vagy helyi, vagy országos rádióban szeretne hirdetni. Azt pedig a rádió vezetője is elismeri, hogy a frekvenciák egy részén hiába nyílik lehetőség helyi vállalkozók hirdetéseinek elhelyezésére, ebből számottevő bevételük nincs.
Más lesz a helyzet, ha egyszer elérik az országos lefedettséget, hiszen a szándék vélhetően megvan, és a médiatörvény sem gördít ez elé áthidalhatatlan akadályt. Elvileg ugyanis egyetlen jogi személy csak 12 helyi frekvenciát birtokolhat, azt viszont már semmi sem tiltja, hogy más tulajdonosokhoz tartozó rádiók egymással hálózatba kapcsolódjanak. Erre láthatóan már készülnek Aratóék, hiszen az országszerte fellelhető frekvenciáik csak közvetve vagy még úgy sem kötődnek a Klubrádió Zrt.-hez. A gyöngyösi Klubrádió például a Gyöngyösi Médiáért Alapítvány tulajdona. A Veszprém és a Balaton környékén összesen öt frekvenciát működtető Rádió Jam Zrt.-t pedig a Monográf Zrt. – a fővárosi Klubrádió tulajdonosa – tavaly februárban továbbpasszolta a váci székhelyű Antik Invest Kft.-nek, amely a Dunaholding érdekeltségébe tartozik. A kecskeméti és a debreceni frekvencia is más-más céghez tartozik, igaz, ezekben a Monográf Zrt. a többségi tulajdonos. A Klubrádió országos lefedettségének megvalósítása tehát mindössze szándék és pénz kérdése. Könnyítheti a helyzetüket, hogy az ORTT frekvenciapályázatain egyes cégek kifejezetten a frekvencia majdani továbbértékesítésének céljával indulnak.
