A híradó sugárzási kötelezettségénél is súlyosabb következményei lehetnek a Viasat 3 számára, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint is országos csatornának minősül a harmadik számú hazai kereskedelmi televízió. A döntés értelmében a tévétársaságnak azon túl, hogy naponta 20 perces hírműsort kell gyártania (kapcsolódó cikkünk a 42. oldalon), változtatni kell a televíziós társaság tulajdonosi szerkezetén is, mert a hatályos médiatörvény szerint a cégben a szavazati jogok 26 százalékának magyar tulajdonban kell lennie. A televízió jelenleg 95 százalékban a svéd MTG Broadcasting AB-hez tartozik.
Határon túl
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2004 szeptemberében indított vizsgálatot a Viasat 3 ellen, miután felmerült, hogy a körzetiként nyilvántartásba vett adó országos műsorszolgáltatást folytat. Az ORTT végül tavaly úgy határozott, hogy országosnak minősíti az adót. Stern Sándor, a Viasat 3 műsorszolgáltatásának országossá minősítését az ORTT-nél négy éve indítványozó egyéni ügyvéd korábban azt jelezte: a Viasat 3-nak a kábelháztartásokban való lefedettsége az AGB 2003-as évkönyve szerint 45 százalékos. Ez az adat viszont állítása szerint nem vette figyelembe azokat
a háztartásokat, amelyek televíziókészülékei nincsenek a műsorszolgáltatásra hangolva, annak ellenére, hogy a kábelszolgáltatáson elérhető lenne, és azok is kimaradtak a számításból, amelyek azon a területen vannak, ahol a médiatörvény vételkörzeti fogalma szerint a kábelhálózat kiépült, csak nem fizettek elő a csatlakozásra. Mindezeket számítva, az adó háztartásokbeli lefedettsége
állítása szerint már akkor meghaladhatta az országos műsorszolgáltatás alsó határaként megszabott ötven százalékot.
Az eltelt négy évben viszont sokat tisztult a kép: egy az AGB lapunk birtokába jutott kimutatásából ugyanis az derül ki, hogy a Viasat 3 lefedettsége immár 65,9 százalékos, azaz jócskán a határérték feletti. Ezek ismeretében elég egyértelműnek tűnik a képlet, az ügy kimenetele viszont annál képlékenyebb, mert az adónak – egyelőre legalább¬is úgy tűnik – esze ágában sincs egy éves szinten sok százmillió forintos kiadást jelentő híradós műfajt beépíteni a programstruktúrába. Ennek érdekében pedig meg is teszik a szükséges lépéseket.
Csavaros ügy
Kocsis Attila, a Viasat 3 vezérigazgatója lapunknak jelezte, a tévétársaság hamarosan újból beadja a határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet, mert azt formai okok miatt utasította el a bí¬róság. Mindez persze nem érinti a per érdemi részét, azaz, hogy az ORTT határozata a Viasat 3 országossá nyilvánításáról jogszerű volt-e egyáltalán – hangsúlyozta a vezető. Azzal kapcsolatban viszont, hogy tervezik-e külföldre vinni székhelyüket egy esetleges kedvezőtlen kimenetelű bírósági folyamat után, hogy ily módon kerüljenek ki a médiatörvény fennhatósága alól, Kocsis Attila nem nyilatkozott. Korábban felmerült, hogy több műsorszolgáltatót, közte a Viasat 3-at is egy másik országban jegyeznének be.
Komoly csavart eredményezhet ugyanakkor a történetben, ha a Viasat 3 úgy dönt: helyet szeretne szerezni a hamarosan induló földfelszíni digitális sugárzásban, hiszen ebben az esetben ellentmondást nem tűrően egyből országos adónak minősülne, és mint ilyennek, kötelezően kellene híradót sugározni. Ebben a kérdésben azonban a nyár vége előtt várhatóan nem születik megállapodás. És, hogy még bonyolultabb legyen a forgatókönyv, fontos megjegyezni: nem kizárt, hogy a médiatörvény módosítása „legalizálja” majd a Viasat 3 működését, amelyet jelenleg az ORTT és a szakma több szereplője is törvénysértőnek tart.
Egy a száz ellen
Az évek óta folyamatosan és jelentős mértékben növekvő, 2007-ben már 4,71 milliárd forint árbevételt elkönyvelő Viasat 3 működése ellen úgy tűnik, az idén tetőfokára hágott az ellenállás. Ezt jól alátámasztja, hogy az ORTT és a rivális tévépiaci szereplők mellett a kábelszolgáltatók is kifogásolni kezdték a társaság üzletpolitikáját. Szerintük ugyanis az adó a korábbiakhoz képest jóval magasabb – piaci információk szerint – 150 forintos díjat kért. Éppen ezért úgy tudjuk, hogy a két nagy kábelszolgáltatói szövetséggel a szerződéses megállapodás véglegesítése az idei évre csúszott át. Kocsis Attila vezérigazgató határozottan cáfolta a cégek által tudni vélt összeget. A versenytársakat – piaci információink szerint – az extradíj mellett, amelylyel egyébként évi több milliárd forintot vennének ki a kábeltelevíziós piacról, az is zavarja, hogy a szerződéstervezet állítólag kiköti, hogy a Viasatot csak akkor továbbíthatják a kábelesek, ha ezzel együtt felveszik programjukba a nemrég indult Tv 6-ot is. Kocsis Attila szerint ez nem kötelező kikötésük, de természetesen jól felfogott érdekük, hogy a két csatornából fakadó előnyöket kihasználják.
Dől a dominó?
Ha viszont a közeljövőben a jogi útvesztőkből mégsem a Viasat 3 kerül ki győztesen, azaz a tévétársaságra végleg ráragad országos adó megbélyegzés, és a médiatörvény módosítása is elhúzódik, úgy nemcsak a tévé tulajdonosi szerkezete szorul változtatásra, hanem egy még en¬nél is komolyabb, az egész lappiacot érintő hatás jelentkezhet. A törvény egyik passzusa szerint ugyanis nem lehetne az adónak, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése országos terjesztésű napilapban. Márpedig szakértői vélemények szerint a Viasat Zrt. és az ingyenes, nem mellesleg a legnagyobb terjesztett példányszámú napilapnak számító, Metro újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft. tulajdonosai felsőbb szinteken megegyeznek. Stern Sándor beadványa szerint a Modern Times Group MTG AB százszázalékos tulajdonosa a Viasat Zrt. 95 százalékos tulajdonosának, az MTG Broadcasting AB-nek. A Modern Times Group MTG AB-nek eközben 28,4 százalékos szavazati joga van a Metro International SA-ban, amelynek százszázalékos leányvállalata, az MTG Metro Gratis Kft. 90 százalékos tulajdonosa, a Metro International AB.
