A Fidesz vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj eltörlését szorgalmazó ügydöntő népszavazási kampányában az öt parlamenti pártból csupán három vesz részt, „lélekben” a KDNP a Fideszt, az MDF pedig a szocialistákat támogatja. A beígért szakpolitikai viták helyett populista mondatok hangzanak el, a Fidesz részéről negatív kampány (ezer forint lesz a vizitdíj, ha megmarad), s elterelő hadművelet a kormányoldalról (az új tulajdonosi program) – ez a mérlege a korteskedésnek.
Erős finis
Ami tény: az úgynevezett „hideg” kampányt folytató szocialisták januárban jelentek meg az utcákon, hozzávetőleg 500 köztéri plakátot használva az OM-Audit Full Monitoring adatai szerint. Az is kiderült, hogy az MSZP csupán egyszer cserélte ki az „üzenetet”. Ezzel szemben az SZDSZ, bár szintén 400-500 plakátot rakott ki, azok tartalmát két-három hetente megújította, így már legalább négyszer váltott. A Fidesz köztéri reklámjainak számát lapzártakor csak becsülni lehetett – az adatok a február 15-i helyzetet rögzítik –, ám a szakemberek szerint akár ezer is lehet az ellenzéki párt megjelenéseinek száma – s ezt az erőt, ellentétben ellenfeleivel nem széthúzva, hanem inkább a népszavazás előtti két hétre koncentrálta.
„Besegített” a szocialista kampányba a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) is, a kormány tavaly kezdte a magyarázó, „népnevelő” korteskedést – több száz kültéri plakáttal buzdított például a számlakérésre, az idén pedig a felsőoktatást emelte be a témák közé. Bár a MeH hirdetései hivatalosan nem részei a népszavazási előkészületeknek, a szakértők szerint tematikáját tekintve nem lehet tőle elválasztani. Ezért is lehetett a Fidesz-kampány egyik fő eleme a kormány támadása, miszerint az közpénzen kampányol a népszavazás ellen, ám az Országos Választási Bizottság legutóbbi állásfoglalása szerint a kabinet kötelessége a tájékoztatás.
Jelen lenni
Igaz, hogy a jelenlegi kampányolás meg sem közelíti a parlamenti választások előtti médiajelenlétet, a szakemberek azt állítják, hogy a megjelenések „marketingszempontból” megfelelők. Ugyanis a „normál” kereskedelmi hadjáratokat is 400-500 plakáttal szokás megvívni, azaz egy ekkora jelenlétet már észrevesznek a vásárlók, s két hét alatt már szinte meg is unják a tartalmát. A szocialisták bevallásuk szerint nem akartak sem hömpölyögni, sem különösebben figyelmet felkelteni, egyszerűen csak jelen kívántak lenni. Összehasonlításul: a 2005. őszi MSZP-s imázskampányban kétezer politikai hirdetést jelentettek meg az utcákon. A zöld színben piros mezővel a bátorság, igazságosság, biztonság szavakat lovagolták meg. Míg akkor az elemzők elismerően szóltak a szocialista stratégiáról – fiatalos, lendületes, igyekszik megszabadulni az MSZP-hez kötődő sztereotípiáktól –, a mostani korteskedés tartalmát többen értetlenül figyelik. Az első hullámban a plakátjaikon messziről olvashatatlannak tűnő kockába írt mondatokat szerepeltettek, a másodikban pedig az üres kocka mellé biggyesztették oda jelszavukat. „A józan ész nevében.”, „Gondolkodjon és szavazzon nemmel!” – ajánlották. Szakembereik szerint megpróbálták kerülni az ingerlést, a provokálást, egyszerűen csak igyekeznek tájékoztatni. Mindennek az lehet az oka, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint nagy részvétel mellett az igen szavazatok győzelme várható, kérdés csak ezek száma és a nemek aránya, vagyis az, hogy milyen és mekkora arányú vereséget szenved el az MSZP.
Keményebben, határozottabban állt a nemek mellé az SZDSZ: a szocialistákénál jóval kisebb közönségnek szóló, a tájékoztatás helyett a hangsúlyt a gegre tévő liberálisok csupán a saját tábornak játszanak. Szlogenjük a „Mondj nemet a szocializmusra!”, az első megjelenésük a Fidesz-plakát háromágú csillaggal való kifigurázása volt, lapzártakor pedig az agymosással kampányoltak. A rendszerszerűen működő kampánygépezetbe azonban homokszem került, amikor megkérdőjeleződött a pártelnök, Kóka János legitimációja: a média hetekig találgatta, hogy vajon csalással nyerte-e el a posztját.
Zsebre mennek
A politikai marketinghadjáratba a népszavazás előtt két-három héttel kapcsolódott be maga a kezdeményező. A Fidesz utcai kampánya nem akar tájékoztatni, s elveti a humort is. A választópolgárok „zsebére” apellált, amikor szociális népszavazásnak nevezte el a referendumot, s az igenre buzdítva három képet használ: doktornőt, fiatalokat és családot. Szlogenje a „Jövő igennel kezdődött”, igen a tudásra (a tandíj nem foszthatja meg a tehetségeket a tanulástól) s igen az egészségügyre (már fizettünk tb-t, ne fizessünk kétszer). Szakemberek szerint a Fidesznek – a győzelem ilyen arányú esélye mellett – felesleges túlköltekeznie, „túlkampányolnia” magát.
A darabszámokkal ellentétben a valódi költésekről azonban vajmi keveset tudunk: a pártok köztéri megjelenéseit listaáron lehet kiszámolni, azaz nem tudni, milyen kedvezményekben részültek, a politikai szereplők pedig nem adtak hivatalos tájékoztatást. Az MSZP részéről elhangzott, hogy hozzávetőleg kétszázmillió forintot költenek majd minden politikai reklámra, az SZDSZ 50–100 millió forint közé „lőtte be” saját költségeit, a Fidesz pedig annyit mondott: ennél jóval kevesebből is megoldja a korteskedést. Az ellenőrizhetőséget szolgálná, ha a parlamenti pártok megegyeznének, s el is fogadnák a pártok és kampányaik finanszírozhatóságát újraszabályozó törvényt. Az előterjesztést már tárgyalta a parlament, s bár a szavazást a további egyeztetésre hivatkozva felfüggesztették, a hírek szerint a napokban újra az Országgyűlés elé kerül a tervezet. A népszavazási kampány hajrája azonban alkalmatlan a megegyezésre, s az eredmény újra felülírhatja a kompromisszumot.
Tévés igenek-nemek
A három országos televízió közül az MTV és a Tv 2 sugárzott fizetett politikai hirdetést a népszavazás előtt, az RTL Klub viszont úgy döntött, hogy egyik párttól sem fogad be politikai hirdetéseket ebben az időszakban.
Az igent mondó MTV és Tv 2 speciális kedvezményeket adott. A köztévén reggel kilenc és délután négy között kettőt-kettőt, míg a többi öt idősávban egyet-egyet tehet közzé naponta egy hirdető, amely a tarifaárból főműsoridőben 60, azon kívül 80 százalékos kedvezményt kapott. A Tv 2 mindössze annyit jelzett, hogy speciális tarifacsomagokat alakítottak ki, hogy a hirdetőknek egyenlő esélyeket biztosítsanak a megjelenésre.
