– Lassanként nőuralom lesz a munkahelyeden?
– Amikor három évvel ezelőtt a Slágerhez jöttem, sokaktól hallottam, hogy az egyesült államokbeli tulajdonos és az akkori vezérigazgató, Barbara Brill hatására érezhetők bizonyos, Amerikában teljesen megszokott dolgok: többek között az, hogy figyelnek a nemek „megfelelő” arányára. Persze erről itt nyíltan soha nem beszéltünk.
– Igazgatói szinten milyen a férfi-nő arány?
– Nagyjából fele-fele, és ez pont így jó. Bizonyos tulajdonságok a férfiakban, mások a nőkben erősebbek, a kettő pedig nagyon jól kiegészíti egymást.
– Korábban az OMD-nél és a Zenithnél voltál médiatervező. Mi motivált, hogy magad mögött hagyd az ügynökségi világot?
– A médiacégek prezentációi… Sokszor gondoltam arra, hogy
ezt jobban és máshogy is lehet csinálni. A Slágernél sikerült elérni, hogy kutatásainkkal és prezentációnkkal kitűnjünk a versenytársaink közül. Persze példaképeim akkor is voltak és ma is akadnak médiaoldalon.
– Újdonsült üzletfejlesztési igazgatóként mi a feladatod?
– A pozíció neve nagyon más, mint a korábbi marketing- és kutatási igazgatói, tartalmában viszont ahhoz nagyon hasonló. Azzal szeretnénk kitűnni – nemcsak a rádiók közül, hanem a médiapiacon is –, hogy stratégiai marketingszolgáltatást nyújtunk az ügyfeleinknek. Ezek közé tartozik, hogy sok értékesítést támogató kutatást készítünk, legutóbb például a Sláger Megaparty eredményességéről kaptak egy felmérést az esemény szponzorai. Üzletfejlesztési igazgatóként erre a területre mostantól jobban tudok figyelni. Jelenleg pedig keresünk egy embert, aki a marketingben és a kutatásban átvenne tőlem néhány feladatot.
– Első nagy slágeres projekted az FMCG-hirdetőket megcélzó Rádió?Igen! kutatás menedzselése volt. Elértétek a célotokat?
– Az idén már nem panaszkodhatunk az FMCG-hirdetőink számára. Azt persze nehéz megmondani, hogy például a Whiskas ezért hozta-e hozzánk a kampányát… Egyébként az „Egy hullámhosszon” kampánynál is nehéz számszerűsítenünk az eredményt, az biztos, hogy a helyi rádiók között voltak olyanok, akik ennek révén tudtak éves szerződéseket kötni a hirdetőkkel, és mi is sok elismerést, biztatást kaptunk.
– Az „Egy hullámhosszon” kampány azért a piac megosztottságát is megmutatta.
– Persze, szívfájdalom, hogy a Magyar Rádió nem vett részt a kezdeményezésben, de előbb-utóbb a kimaradók is felismerik ennek előnyeit. Legutóbb például a Juventus Rádió csatlakozott.
– Egy újabb közös kutatáshoz mennyi pénzt kellene összedobniuk a rádióknak?
– Az előző kutatás tízmillió forint volt. Középtávú terveink között most is szerepel egy közös felmérés, de rádiós konferenciát is szeretnénk szervezni. Érdemes elgondolkozni ugyanakkor azon is, hogy noha elsőre, másodikra nagyot lehetett dobni egy ilyen közös kutatással, elképzelhető, hogy legközelebb valami mással kellene fel-hívnunk magunkra a figyelmet.
