Ritkán tapasztalt egyetértés volt megfigyelhető a hazai távközlési és informatikai cégek körében az „internetadónak” is nevezett kulturális járulék tervével kapcsolatban. Az ágazat különböző szervezetei egyöntetűen elutasítják az új adófajtát, amely az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) becslése szerint évente hatszázmillió forintnyi előre nem tervezett kiadást jelentene a cégek számára.
Gátat szabhatnak
A parlament költségvetési bizottsága által április elején jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítási javaslata szerint valamennyi internet-hozzáférési szolgáltatás – beleértve a mobil-tartalomszolgáltatást – árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük az internetszolgáltatóknak. A netadó ügye azóta több fordulatot vett, és egyelőre távolinak tűnik a kérdés rendezése. A távközlési szektor tiltakozásának hatására előbb az ellenzéki oldalról, később már MSZP-s körökből is lehetett olyan hangokat hallani, hogy nincs szükség az új adófajtára. Még sarkosabban fogalmaz Bóna Ákos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közelmúltban kinevezett infokommunikációs szakállamtitkára, aki elfogadhatatlannak tartja a kulturális járulék bevezetését az internetes szolgáltatásokra. Megítélése szerint a pluszteher bevezetése erősen gátolná a világhálós szolgáltatások magyarországi terjedését, összességében pedig károsan befolyásolná a nemzetgazdasági versenyképességet és az információs társadalom építését.
Hasonló aggályának adott hangot Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a GTS-Datanet ügyvezetője, aki szerint az internet-hozzáférés megadóztatása nehezítené a digitális írástudatlanság felszámolására tett piaci és kormányzati törekvéseket, és hosszú távon az ország versenyképességének csökkenéséhez vezethet. Az információhoz való hozzájutás ráadásul olyan alkotmányos alapjog, amelyet nem szabadna adminisztratív eszközökkel korlátozni – tette hozzá.
A GKM-ben április 21-én összehívott egyeztetésen a távközlési piac szereplőinek nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap megjelent képviselőivel.
Erősödő tiltakozás
Két vezető hazai internetszolgáltató, a Magyar Telekom és a UPC is csatlakozott az internetadót elítélők táborához. A lapzártánkkor kiadott közleményükben közösen hívták fel a kormány, az Országgyűlés gazdasági és informatikai, illetve kulturális és sajtóbizottságának figyelmét az internetszolgáltatás után fizetendő kulturális járulék bevezetésével járó komoly veszélyekre.
Áremeléstől tartva
A távközlési cégek számára a kulturális járulék internetszolgáltatásra való kiterjesztése abban a formában is elfogadhatatlan, ha a befizetett járulék ötven százalékát valamilyen formában a szektor visszakapná – ahogyan az egy felvetésben szerepelt –, bár ezt a felvetést a benyújtott törvénymódosítási javaslat nem tartalmazza, így megvalósulására sincs semmilyen biztosíték.
Tudta-e?
Előfordulhat, hogy a nyakkendők, kosztümök és egyéb ruházati termékek után is kulturális járulékot kell majd fizetni, ha elfogadják azt az indítványt, amely a textiliparban megjelenő dizájntevékenységet is a 0,8 százalékos járulékoltatási körbe emelné.
A gazdasági tárcánál tartott egyeztetést követő napon újabb fordulatot vett az internetadó ügye. Az össztűz alá került tervezethez benyújtott három – ellenzéki, illetve kormánypárti – módosító javaslatot, amelyek kiemelték volna az internetszolgáltatást a kulturális járulékoltatási körből, elutasította az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. A döntés egyébként csak olaj volt a tűzre, és újabb tiltakozási hullámot indított el.
Az internetszolgáltatók érvelése szerint a többletterhet kénytelenek lesznek továbbhárítani az ügyfeleikre, így végső soron áremelkedéshez vezethet a „netadó” megjelenése. Szathmári Géza elmondása szerint annak ellenére, hogy a széles sávú hozzáférés havi díja az elmúlt öt évben ötödére csökkent hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár.
Igaz, a mindössze 0,8 százalékos járulék bevezetése a napjainkra 3000-4000 forintra süllyedt havi díjak mellett havonta mindössze 20-30 forintnyi többletkiadást jelentene a felhasználóknak. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy a jövőben is marad ez a mérték, és a járulék nem jelent majd komolyabb terhet az előfizetőknek.
Kábeles nemek
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) nyilatkozata szerint a magyar GDP csaknem tíz százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban a helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában. A szakmai szervezetek és a területen tevékenykedő cégek megítélése szerint a már most is túlzott terhek növelése helyett átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség.
Ez azért is indokolt lenne, mivel Magyarország még mindig a gyengén teljesítő országok között van az Európai Unión belül a gyors világhálós kapcsolatok vonatkozásában. Míg az EU 27 tagországában a széles sávú internetpenetráció húszszázalékos, addig itthon ez az arány csupán 14,2 százalék.
Nem maradtak ki a tiltakozók közül a több mint négyszáz kábeles távközlési szolgáltatót, köztük több mint száz internetszolgáltatót képviselő kábeltelevíziós szakmai érdek-képviseleti szövetségek sem. Számukra különösen elfogadhatatlan a törvényjavaslat, mivelnem csak az internetszolgáltatást, de a digitális műsorvevő készülékeket (set-top-box) is adójellegű kulturális járulékkal sújtaná.
Bár Magyarország tavaly is közeledett az európai uniós átlaghoz a széles sávú internet-előfizetések elterjedtségében, még mindig csak nyolc tagállamot előzünk meg ebben a mutatóban – derül ki az Európai Bizottság által az európai távközlési piac 2007-es évéről készített jelentésből. Igaz, a régióban csak Szlovéniának és Csehországnak van jobb mutatója, mint nekünk. Az előfizetések száma tavaly az egy évvel korábbihoz képest az Európai Unióban 23,7 százalékkal – összesen 19 millióval –, Magyarországon 43,3 százalékkal nőtt. Hazánk felzárkózását jelzi, hogy a múlt évben elért növekedési ütem a 12. leggyorsabb volt az EU-ban. A magyarországinál a szomszédos országok közül csak Romániában volt gyorsabb a növekedés, de ott a penetráció 2007 végén csupán 9,8 százalékos volt.
Pótcselekvés
A Kulturális és Oktatási Minisztérium javaslata az internetszolgáltatás utáni járulékfizetési kötelezettségre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) csökkenő bevételeinek pótlását szolgálja. Az NKA-ról szóló törvény módosításától évente mintegy 2,5 milliárd forintnyi többletbevételt remélnek a kulturális tárcánál, s ennek csak egy része lenne az internetadó. A problémát az okozta, hogy míg néhány éve az írható CD-k után szedett kulturális hozzájárulásból még jelentős bevételre tett szert az NKA, addig napjainkra az új digitális adathordozók – MP3-lejátszók, memóriakártyák – elterjedése miatt már csak ötszázmillió forint körüli összeg származik ebből a forrásból, ebből már nem lehet feltölteni az évente mintegy nyolcmilliárd forintból gazdálkodó alapot.
A kultúrát természetesen támogatni kell, de nem ilyen módon – tette hozzá Bóna Ákos. A GKM szakállamtitkárának elmondása szerint már dolgoznak az internet magyarországi elterjedésének meggyorsítását szolgáló stratégián. Hozzátette: a koncepció középpontjába az e-befogadás kerül, amelyet az infrastruktúra fejlesztésével, a motiváció erősítésével, illetve vonzó tartalmakkal lehet majd növelni.
