Mindössze nyolc európai uniós tagországot előzött meg Magyarország a tavalyi év végén a vezetékes széles sávú internet elterjedtségét tekintve, igaz, a régióban csak Szlovéniának és Csehországnak jobb a mutatója, mint nekünk – derül ki az Európai Bizottság által az európai távközlési piac 2007-es évéről készített jelentésből.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években viszonylag nagy tempóban bővült a gyors webkapcsolatot létesített hazai felhasználók száma – tavaly például 40 százalék körül volt a fejlődés –, hazánkban a tavalyi év végén száz főre 14,2 széles sávú netelőfizetés jutott, s ez még mindig jóval elmarad az Európai Unió 20 százalékos átlagától. Biztató ugyanakkor, hogy a különbség csökken, és Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke szerint elképzelhető, hogy középtávon sikerül behoznunk a lemaradásunkat. Az előfizetések száma az EU-ban 23,7, míg Magyarországon 43,3 százalékkal nőtt tavaly 2006-hoz viszonyítva.
Széles sáv az EU-ban
Széles sávú internetelterjedtség az EU-ban
Forrás: Európai Bizottság
(vezetékes, 2007, százalék)
Dánia 35,6
Finnország 34,6
Hollandia 34,2
Svédország 31,2
Nagy-Britannia 25,7
Belgium 25,6
Luxemburg 25,4
Németország 23,8
Franciaország 23,3
Észtország 21,2
EU27 20,0
Ausztria 19,0
Spanyolország 18,3
Írország 17,4
Szlovénia 17,3
Olaszország 17,1
Málta 16,9
Portugália 16,1
Lettország 15,0
Csehország 14,6
Magyarország 14,2
Ciprus 13,8
Litvánia 13,7
Románia 9,8
Görögország 9,1
Szlovákia 8,8
Lengyelország 8,4
Bulgária 7,6
Hazánk felzárkózását jelzi az is, hogy a 2007-ben elért növekedési ütem a 12. leggyorsabb volt az unióban. Ennél a szomszédos országok közül csak Romániában volt dinamikusabb a széles sávú internet terjedésének üteme, ám ott a penetráció 2007 végén így is csak 9,8 százalékos volt.
A múlt évben összesen 19 millióval nőtt a széles sávú előfizetések száma a közösségben, ez azt jelenti, hogy naponta több mint ötvenezer újabb otthon jutott nagy sebességű webkapcsolathoz.
A gyors világhálós hozzáférések számának növekedése mellett javult a helyzet a letöltési sebesség vonatkozásában is. Az átlagos hozzáférések 2–10 Mbit/s-os kapcsolatot kínálnak az EU-ban, és számos szolgáltató ajánl ezt meghaladó sebességet. Nőtt az érdeklődés a csomagolt – a telefon mellett internet- és videóelérésre is alkalmas – szolgáltatások iránt, hiszen míg 2006-ban az uniós háztartások 18 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, addig tavaly már 29 százalékuk.
Az Európai Bizottság jelentésének Magyarországgal foglalkozó része is megemlíti azt a folyamatot, amelyről korábban már beszámoltunk a KSH múlt évre vonatkozó adataival kapcsolatban (Marketing&Média, 2008. március 19.), vagyis a telefonvonali kapcsolatok száma már jóval lassabban nő, mint akár két éve, és jelenleg a kábelnet jelenti a vezetékes internetezés húzóerejét. Ennek hátterében az áll, hogy a 2005-ben és 2006-ban 57, illetve 66 százalékos fejlődést elérő ADSL-piac elsősorban annak köszönhetően nőtt, hogy a kapcsolt vonali (modemes) vagy ISDN-kapcsolatot használók a szolgáltatók akcióit kihasználva tömegesen váltottak a gyorsabb hozzáférésre. A tavalyi évre azonban szinte teljesen elfogyott ez a réteg – mindössze 63 ezer modemes és ISDN-előfizetés volt az év végén –, így megszűnt az utánpótlás, új csoportokat ugyanakkor nem sikerült megszólítaniuk a vezetékes telefonszolgáltatóknak.
A múlt évben uniós szinten és Magyarországon soha nem látott ütemben terjedt a harmadik generációs szolgáltatásra (3G) épülő mobil-szélessáv. Az Európai Bizottság jelentése szerint 86 szolgáltató kínált ilyen lehetőséget előfizetői számára 2007 végén. A harmadik generációs szolgáltatások elterjedtsége a 2006-os 11 százalékról tavaly húszra nőtt, a felhasználók száma elérte a 88 milliót. Magyarországon 2007 végén már százezer fölé emelkedett a mobil-szélessávú előfizetések száma.
