A legtöbb tisztázatlan kérdés általában arra irányul, hogy rendelkezhet-e a munkáltató az alkalmazott LinkedIn-oldalán található kapcsolatokkal. A kérdés eldöntése a munkaviszony megszüntetése kapcsán válik igazán kritikussá – hívja fel a figyelmet Papp Gábor, a DLA Piper jogi blog szakértője.
Az üzleti célú, céges kontaktlista nem új keletű dolog, akár a levelezőrendszerekben vagy a papíralapú címjegyzékek formájában alapvetően elterjedtek, és a vállalkozás tulajdonát képezik. A listák tartalma nem egyszer üzleti titkot is képezhet. Mivel ezek a társaság erőforrásai felhasználásával készültek, befektetésnek tekinthetők, és a személyes jellegű, illetve a konkurenciánál való felhasználásuk kárt okozhat a cégnek.
Mi a helyzet a céges LinkedIn-kapcsolatokkal?
A saját profil létrehozásával felhasználói szerződés jön létre a közösségi oldalt működtető céggel (európai felhasználók esetében ez az írországi LinkedIn vállalat). A szerződés szerint a felhasználó tulajdonában áll valamennyi adat, információ, amelyet az illető a közösségi oldalon megoszt. A szerződés alapján a felhasználó csak egyetlen profilt használ, nem adja ki a jelszavát, és nem bízza a saját oldal használatát harmadik személyre. Ezen túl viszont nyitva marad az a kérdés, hogy a közösségi oldalon lévő kapcsolatok kinek a tulajdonában állnak – összegzi Papp Gábor.
Az üzleti titokkör szempontjából viszont némileg ellentétes következtetésre juthatunk. Ha ugyanis egy vállalkozás ügyféladatbázisa az adott vállalkozás tulajdonát képezi, akkor a (céges) LinkedIn-profilon létrejött üzleti célú kapcsolatok is a társaság tulajdonában állnak, vagyis ezek felett bizonyos rendelkezési joga lehet a magánszemély munkáltatójának.
Felmerül a kérdés, hogy egy cég – amelynek ügyfélkapcsolatai átfedésben vannak a munkavállaló kapcsolati hálójával – miként érvényesítheti jogait, különös tekintettel arra az esetre, ha az alkalmazott a meglévő üzleti kapcsolatokat a saját érdekében használja?
Fotó: Europress
Közösségi hálózatok és a jog
A jogi szabályozás még viszonylag gyerekcipőben jár, ha social media-ról van szó, ami talán nem meglepő. Nem egyszer az új igények szülte szabályozás már a hatálybalépés időpontjában idejétmúlttá válik.
Noha Magyarországon irányadó bírósági gyakorlat a kérdésben még nem alakult ki, külföldön ez már formálódóban van. Angliában az egyik első, ilyen típusú jogeset során 2008-ban a brit Legfelsőbb Bíróság kötelezte a Hays munkaerő-közvetítő korábbi dolgozóját arra, hogy a LinkedIn-profilján a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett kapcsolatait adja át a korábbi munkáltatójának. Az ügy különösen érdekes abból a szempontból, hogy a fejvadászcégek kifejezetten ösztönzik a munkavállalókat arra, hogy a vállalati brandet felhasználva, de saját nevükben és profiljuk alatt széles körű kapcsolati hálót építsenek ki.
Egy másik ügyben 2013-ban az angol bíróságok helyt adtak a Whitmar Publications Ltd. kérelmének arra vonatkozóan, hogy a bíróság tiltsa el a cég korábbi munkavállalóját az által szerkesztett céges LinkedIn-kapcsolatok használatától. További részleteket az Advocatus blogon olvashat.
