A vonuló, közülük is a hosszú távú, tehát a Szaharától délre telelő énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több kiváltó ok szerepel: az élőhelyek átalakítása miatt bekövetkező élőhelyvesztés, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, a klímaváltozás és a közvetlen emberi zavarás.
Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség. Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás-védelmi évben felhívják a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az eltűnő madarak nagyköveteiként a fecskéket választotta.
Milliónyian pusztulnak el
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske vándorlási útvonalai átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecske állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20 százalék is lehet. A füsti- és a molnárfecskéé 5-7 százalék között mozog.
Az őszi és a tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze – olvasható az MME honlapján.
A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár többmilliónyi egyed pusztulását okozhatják, és mivel úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására a megszokottól eltérő időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, az érintett fajok állományai egyre kevésbé tudják kiheverni ezeket a negatív hatásokat. A csökkenő tendenciát erősíti, hogy az európai – és magyar – költőterületeik környezeti viszonyai jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra az elmúlt évtizedekben.
Füstifecske sarat gyűjt a fészkéhez (fotó: MME/ ifj. Vasuta Gábor)
Az ember a fő ellenség
A füstifecske magyarországi állományát 220-320 ezer párra teszik a szakemberek. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. A madarak elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építik jellegzetes, felül nyitott sárfészkeiket. Erősen kötődik az állattartáshoz, ezért annak csökkenése miatt kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban, ami elnéptelenedő kolóniákhoz vezet.
Komoly veszélyt jelent az állományra a közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél, a rendkívüli időjárási körülmények a fészkelőterületen, valamint a vonulási, telelési és táplálékproblémák is.
A molnárfecske zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi. Sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, ő a leginkább városiasodott fecskefajunk. A vesztét is ez okozza: a túlnyomórészt betonnal, aszfalttal burkolt városokban az állatok nem találnak megfelelő mennyiségű sarat a fészeképítéshez.
Sarat gyűjtő molnárfecskék (fotó: MME/Orbán Zoltán)
Az emberek a molnárfecske fészkeit is leverik, megrongálják, ugyanakkor ezt a fajt is fokozottan sújtják a rendkívüli időjárási körülmények a fészkelőterületen, valamint a vonulási, telelési és táplálékproblémák. A molnárfecske állományát a szakemberek 100-200 ezer párra becsülik, védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
A partifecske maga vájta, 30-80 centi hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti. Telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is megtalálható. Őket is az emberi tevékenység, az időjárási szélsőségek és a tudatos emberi pusztítás sodorhatja veszélybe. Különleges fészkelési szokásaik miatt komoly gondot okoz a fészekrabló rókák, nyestek, vándorpatkányok elszaporodása is.
A partifecske is védett, hazai állományát 140-220 ezer párra becslik. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Partifecske (fotó: MME/Csonka Péter)
Hosszú távú megoldás
Azzal, hogy az MME a fecskéket választotta az év madarainak 2010-ben, hosszú távú fecskevédelmi programot indít, hogy társadalmi szinten elterjessze a gyakorlati megoldásokat. Ezenkívül tavasztól a lakosság segítségével terveznek kiépíteni egy országos adatgyűjtő hálózatot.
