A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete, a gödöllői Szent István Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaiból álló kutatócsoport vizsgálatai rámutattak arra, hogy az EU-ban engedélyezett MON810 jelű, géntechnológiával módosított kukoricafajták toxintartalma (kukoricamoly ellen ható Bt-toxin) száraz időben mintegy 7000-szerese, csapadékos időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédőszer toxintartalmának.
A méreganyagot tartalmazó pollen a rovarokra is veszélyt jelent, többek között a kukoricaföldeken nagy mennyiségben előforduló, csalánhoz kötődő pávaszem hernyójára.
Azon túl, hogy a magas méreganyagtartalom a táplálékláncba kerülve veszélyes lehet az emberi egészségre, a Bt-toxint termelő kukorica tarlómaradványa negatív hatással van a talajlakó élőlényekre is. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy egyes ugróvillás fajok, amelyeknek fontos szerepük van a szerves anyag lebontásban és a talaj tápanyagvisszapótlásában, kevésbé fogyasztják a Bt-toxint tartalmazó szervesanyag maradványt. Egyelőre még nem tudni, hogy ennek mi az oka pontosan, és milyen továbbgyűrűző hatása van a talaj élővilágára. Ám a kutatók szerint pont ez a legfőbb probléma: a bizonytalanság.
Magyarország még GMO-mentes terület
Magyarországon 2005 januárjában moratórium lépett életbe az EU-ban forgalomba hozható génmódosított kukoricafajták szántóföldi termesztésére. Az EU szabályozása szerint egy tagállam csak akkor élhet a moratórium jogával, ha tudományos adatokkal bizonyítani tudja az adott termék környezet-egészségügyi szempontból való káros hatását.
Amennyiben a nyáron ülésező Miniszteri Tanács Brüsszelben elfogadja a jelenlegi kutatás eredményeit, továbbra is fennmaradhat a moratórium. Tavaly hasonló kérdésről döntöttek öt EU-tagállam esetében, és akkor nem volt meg a kétharmados többség a moratórium feloldásához. Mivel hazánk mezőgazdasági termékei a világpiacon pont a GMO (genetikailag módosított organizmusok) mentesség miatt keresettek, számos szakértő szerint a génmódosított haszonnövények elterjedése veszélyeztetné az exportot.
Környezetvédelmi és egészségügyi kockázatok
Genetikailag módosított növények termesztése 1994 óta folyik a világban, a legnagyobb mennyiségben az USA területén. A legfőbb termesztett GM növények a kukorica, a szója, a repce és a gyapot; csak a GM kukorica vetésterülete több mint 21 millió hektár.
A géntechnológia lényege, hogy a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatják be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságot nyerjenek. Így például több haszonnövénybe rovarölő baktériumok azon génjét juttatják be, amely rovarölő fehérjét kódol, ezzel a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.
“Gyakran hangoztatott érv, hogy a GM (genetikailag módosított) növények termesztése kevesebb vegyszerhasználatot igényel, amit viszont számos adat cáfol” – véli Takács-Sánta András ökológus, az ELTE oktatója és Móra Veronika biológus, a Koegzisztencia Bizottság tagja, a Jövő Nemzedékek Jelentésében. A haszonnövény vegyszerrel szembeni nagyobb ellenállóképessége, és a nagytáblás termesztés könnyen azt eredményezheti, hogy túlvegyszerezik a földet, ami viszont negatív hatással van a talaj élővilágára és a talajvízre, a haszonnövénybe kerülve a táplálékláncon át pedig az emberi egészségre. A kártevők és gyomok hamar rezisztenssé válnak, ami egy idő után még erősebb növényvédőszer használatát teszi szükségessé.
A GM növények más növényekkel kereszteződve bekerülhetnek a természetes társulásokba, ahol előnyös helyzetben lévén, kiszoríthatják az őshonos fajokat, ezzel csökkentve a biodiverzitást. Mivel a GM haszonnövények termesztése nagytáblás, intenzív mezőgazdasági formában hatékony, elterjedésük továbbra is a monokultúrás termesztést erősítené. Ez mind környezetvédelmi, mind pedig az élelmiszerellátás biztonsága szempontjából igen kockázatos, ugyanis egy monokultúrás ültetvény könnyebben ki van téve a kártevők okozta pusztításnak.
Az idegen gének bevitele az élő szervezetbe nehezen követhető folyamat, így nem tudhatjuk, hogyan alakítja át az adott növény génállományát, és az a táplálékláncba bekerülve milyen hatással van az emberi/állati egészségre (akár allergén, mérgező is lehet); az erre vonatkozó eddigi tudományos vizsgálatok még nem szolgáltak elegendő bizonyítékkal – hangsúlyozzák a szakértők.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
