Mind a NASA, mind az ESA arról számolt be, hogy a további károk megelőzése érdekében több Föld körüli pályán keringő űrszondát le kellett állítaniuk, miután anomáliákat tapasztaltak a műszereknél. A kitörés egyenesen a Föld felé lövellt, elérve az európai űrügynökség több expedícióját, többek közt az Integralt, a Clustert és az Envisatot, melyek mind megérezték a vihar hatásait, rávilágítva a jelenleg fejlesztési stádiumban álldogáló űridőjárás-előrejelzés fontosságára. A legsúlyosabb csapást a Cluster szenvedte el, mely nevéből adódóan több, összesen négy különálló műholdból áll. Egyik egysége energiát vesztett, míg egy másik egység esetében egy műszer állította le önmagát. A Cluster feladata a Napból áramló szubatomi részecskék állandó folyamának tanulmányozása.
A Nemzetközi Űrállomás orientációjáért felelős irányító rendszerében is meghibásodást észleltek, melyet szintén a vihar számlájára írnak. Az ISS alapvetően négy nagy giroszkópra támaszkodik, melyek jelentősebb hajtóanyag elfogyasztása nélkül tartják kordában pozícióját. Az űrállomás repülésigazgatója, Joel Montalbano a houstoni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szokatlan naptevékenység megnövelte a Föld atmoszférájának sűrűségét, ami megzavarta a stabil pozíciót fenntartó szoftvert, így alakulhatott ki a zavar.
Komoly zavarokat okozott a hatalmas napkitörés.
Múlt héten az állomás és az időközben becsatlakozott űrsikló legénysége fokozottan védett területeken aludtak a vihar kapcsán hozott óvintézkedések értelmében. A kutatóknak a NASA és az ESA közös egysége, a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) segítségével sikerült elcsípniük a vihart kiváltó napkitörést, ami december 13-án következett be, és másnap magyar idő szerint 13 és 19 óra között érte el bolygónkat erős geomágneses vihar formájában, bár a kezdeti lökéseket már 13-án hajnali 4 órakor is lehetett észlelni. A koronai tömegkilökődés egyhetes heves naptevékenység csúcsaként zajlott le, melynek még mindig nincs vége. Hasonló, valamivel enyhébb kitörést észleltek december 14. éjjelén is.
A kitörés drámai mértékben megnövelte a nagyon gyors, töltéssel rendelkező részecskék áradatát, melyek kisüléseket eredményeztek az űreszközök elektromos alkatrészeiben, illetve adatvesztéshez vagy sérüléshez vezettek a szilárd állapotú memóriaegységekben.
A Föld légkörét, vizeit, szárazföldjeit és jégkészletét figyelő Envisatot teljes egészében leállította a földi irányítás, hogy megóvják műszereit, jelentette be az ESA. Az űrügynökség szerencséjére bolygóközi expedíciói nem sérültek, a Mars és a Venus Express, valamint a Rosetta a kitöréskor mind a Nap túlsó oldalán helyezkedett el. Ugyanakkor a kínai People’s Daily beszámolója szerint december 14-én szinte országszerte tapasztaltak kihagyásokat a rövidhullámú rádiókommunikációban.
