Élet-Stílus

Politikusok és pályatársak Sütő Andrásra emlékeznek

Többen - politkusok és pályatársak - közleményben és nyilatkozatokban emlékeztek meg Sütő Andrásról. Az Oktatási Minisztérium saját halottjának tekinti az erdélyi magyar írót.

Sütő András az együvé tartozás és a megmaradás írója volt; az erdélyi írót az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) saját halottjának tekinti – közölte a tárca vasárnap az MTI-vel.


Az OKM az író munkásságát méltatva kifejtette, művei az olvasókat abban az elkötelezettségükben erősítette meg, hogy minden család, minden kisközösség felelős ennek a nyelvnek a fennmaradásáért. Sütő András elkötelezett demokrata volt, aki azt vallotta, hogy csak a józan, racionális és a valamennyi demokrata erővel együttműködő politika jelentheti a jövőt az erdélyi magyarság számára – közölték. A tárca felidézi az író egyik önéletrajzi kisprózáját, miszerint “a táltos lovak bennünk vannak”. Az OKM szerint Sütő András ezt a belső hitet erősítette az erdélyi magyarságban valamennyi alkotásával és személyes élete példájával is hosszú évtizedeken át. “Akkor is, amikor a nyolcvanas években szülőföldjén nem jelenhettek meg a művei, és ő kénytelen volt nemzetközi fórumokon tiltakozni a kisebbségben élő magyarság méltatlan sorsa miatt. S akkor is, amikor egészségét áldozta magyarságáért” – olvasható az OKM közleményében.


A “MAGYAR ÍRÓ”


Gyurcsány Ferenc vasárnap közleményben emlékezett meg az erdélyi íróról. A miniszterelnök szavai szerint oka van a gyászra mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. “Mert Sütő András az egy és oszthatatlan magyar irodalom nagy alakja volt, nem pusztán határon túli magyar író, hanem MAGYAR ÍRÓ, magyarázó jelzők nélkül, csupa nagybetűvel” – áll a közleményben. “De oka van a gyászra minden szabadságszerető, a népek békés egymás mellett élésében hinni akaró kelet-közép-európai polgárnak is – legyen bár román, vagy magyar -, mert Sütő András halálával egy olyan európai távozott most közülünk, aki alakítója és elszenvedője, kis híján vértanúja is volt közös történelmünknek” – folytatta a miniszterelnök. A kormányfő, méltatva Sütő András gazdag életművét, egyéni példamutatását és személyes tragédiáját, közleményében rámutat arra, hogy Kelet-Közép-Európának egy útja lehet csak, “az egymás iránti nyitottság és türelem, valamint a közös nevező megtalálása, amit úgy hívnak: kultúra”.


A többi párthoz hasonlóan az MSZP-frakciója is megemlékezett az íróról és egy rövid közleményben fejezte ki részvétét.


Mindig mentett és épített


Fölmérhetetlen a veszteség. Óriás szálfa dőlt ki, amelynek a leveleit már régóta nem tudta megrezdíteni semmiféle csalfa szél. Példa volt: a hűség, a tisztesség, az emberség és magyarság példája. Kisebbségi leszorítottságból, a politika változatos tébolyait legyőzve emelkedett a nemzet egésze fölé – így emlékezik az MDF elnöksége közleményében az íróra. Mindig mentett és épített. “A gyász pillanatában nehéz végiggondolnunk, mik lennénk, ha nincsen ő. Halála percéig harcolt a magyar nemzeti méltóság megőrzéséért, küzdött a megosztó indulatok szítóival, ellenerőt állított a közélet erdélyi és magyarországi kútmérgezőivel szemben. A magyar irodalom legnagyobb vigasza – ahogy Illyés Gyula látta és láttatta őt – a politikának is nagy vigasza volt” – áll a megemlékezésben. A párt elnöksége a közleményben felidézi, hogy a Magyar Demokrata Fórumot kezdeti lépéseik óta figyelte és támogatta az író. Gyászbeszédében és azóta született, erről szóló írásaiban maradandó érvénnyel jelölte ki a „lélekben tizenötmillió miniszterelnöke”, Antall József történelmi helyét.


Pótolhatatlan veszteség


Navrasics Tibor frakcióvezető a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség nevében közleményben fejezte ki részvétét, amelyben rámutat: a magyar irodalom rövid időn belül második meghatározó egyéniségét veszítette el. Sütő András halála a nemzet pótolhatatlan vesztesége.


Korszakos jelentőségű író


Sütő András korszakos jelentőségű író, az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó személyisége volt, aki gazdag, sokrétű életművet hozott létre, hatékony művészi színvonalon megtestesülő közösségi felelősségérzet jellemezte őt – ezeket a gondolatokat juttatták kifejezésre az MTI érdeklődésére vasárnap az elhunyt íróról megemlékező erdélyi írók, költők köztük Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, Farkas Árpád költő, Sütő András személyes jó barátja és pályatársa, valamint Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PEN-klub elnöke.


Példamutató vezető értelmiség


Sütő András irodalmi munkássága révén jelentős alkotásokkal gazdagította a magyar irodalmat, 1990 utáni közéleti és politikai szerepvállalása pedig példaértékű volt a magyar közösség, a nemzet sorsának alakítása szempontjából – mondta az MTI-nek vasárnap Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A szombaton este elhunyt író olyan vezető értelmiségi volt, aki példamutató módon vállalta a közéleti szerepet, sőt, 1990-ben személyes áldozatot is hozott az erdélyi magyarság jogaiért vívott küzdelemben – emlékeztetett az RMDSZ elnöke. Sütő András munkásságával, személyes áldozatvállalásával a magyar irodalomnak és a magyar kultúrának ahhoz a jelentős vonulatához tartozik, amely mindig is felelősséget érzett és vállalt a közösség, a nemzet sorsáért.


Sütő András művei a hetvenes és a nyolcvanas években egy-egy példázatot próbáltak megjeleníteni a közösség számára arról, hogyan lehet és hogyan kell szembefordulni az elnyomással, a zsarnoksággal – mutatott rá Markó. Ugyanebben az időszakban már közéleti megszólalásaiban is szembefordult a kommunista diktatúrával, az erdélyi magyar értelmiségi ellenállás egyik vezéralakjává vált. “Sütő András 1990 utáni közéleti és politikai szerepvállalását példaértékűnek tartom” – mondta az MTI-nek Markó Béla.


Megújulás a dogmatikus gondolkodással szemben


Az ötvenes évek legkritikusabb kortárs írójának nevezte Sütő Andrást a Korunk című irodalmi folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos. “Sütő András elsőként fogalmazta meg a kor szellemi kritikáját az Utunk című kolozsvári hetilapban” – mondta a Magyarországon tartózkodó irodalomtörténész az MTI-nek. Hozzátette: Sütő, kortársaival ellentétben, azt vallotta, szükséges a megújulás az akkori dogmatikus gondolkodással szemben, és már akkor hangsúlyozta az 1957-ben újrainduló Korunk című folyóirat szerepét. “Életpályája indokolja, hogy Sütő András emléke megmaradjon, és irodalmi és történelmi szempontból is jelentős művei beépüljenek századunk magyar, román és egyetemes irodalomtörténetbe” – hangoztatta Kántor Lajos.


Ellenállt a hatalomnak


Mindannyiunk közül Sütő Andrásnak volt a legnehezebb dolga, mert őt már korán megpróbálta korrumpálni a hatalom, de hiába – mondta Kányádi Sándor költő, műfordító az MTI-nek. ”Egész életében ki volt téve a hatalom korrumpálásának, s nagysága abban van, hogy ennek ellenére mindvégig meg tudta őrizni integritását. Nem adta el a lelkét, és szimbolikus figurává nőtte ki magát. Darabjaihoz a múltban keresett hősöket, hogy elmondhassa, a mi bánatunkat, a velünk történteket. Az írásai magukért beszélnek” – folytatta a költő.


A kisebbségi magyar sors metaforája

“Irodalmi tevékenységét következetesen felmérve bizton állítom, ő századunk egyik legnagyobb írója, a kisebbségi magyar sors metaforája: művei többek irodalmi alkotásoknál, a korszak kritikái” – mondta Kalász Márton, az Magyar Írószövetség elnöke. Pályája indulását sokan a szemére vetették, élete során számos vita tárgya volt, valóban a kommunista rezsim kegyeltje volt-e. Annak ellenére, hogy nem hagyta el hazáját, azt is megkérdőjelezték, jelképe volt-e az erdélyi magyar irodalomnak – jegyezte meg.


Kalász Márton hangsúlyozta, ő személyesen nagyra becsüli, hogy Sütő minden meghurcoltatása ellenére végig Romániában maradt és vállalta, hogy nem hagyja magára az erdélyi magyarokat, vagyis azokat, akik nevében megszólalt és akiknek a védelmére kelt.
“Emlékszem, játszották egy darabját a Nemzeti Színházban, de a helyén csak egy virágcsokor volt, hisz nem engedték át a határon” – elevenítette fel Kalász Márton. Felidézte, hogy 1990 márciusában a Marosvásárhelyen provokált nemzetiségi összetűzésekben a magyarokra támadó feltüzelt románok félig agyonverték, fél szemére megvakult. “Méltatlan sors egy írónak” – mondta az elnök. Kalász Márton szerint Sütő András életműve nyilvánvalóvá teszi kivételes nagyságát és tisztességét, azt az emberi erkölcsöt, ami ehhez a pályához nélkülözhetetlen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik