A szenzációs régészeti leletek általában két dolognak köszönhetőek: a vak szerencsének vagy a hosszas kutatómunkának.
Az előbbi önmagáért beszél, az utóbbi viszont rengeteg, fáradtságos munkát előfeltételez, amelynek során dokumentumokból illetve egyéb régészeti leletekből lassan kialakul egy sejtés: valószínűleg hol is található az, amit a régész keres.
Olykor létezik azonban egy speciális módja is a régészeti kutatómunkának, amely során megspórolhatók a hosszas előmunkálatok, viszont mégsem csak a vak véletlenre bízzák magukat a kutatók.
Tetten ért sírrablók
Egyiptomban jó két hónappal ezelőtt egy különleges együttműködésnek köszönhetően fedezték fel három ókori egyiptomi fogorvos sírját. A biztos sikerhez három tényezőre volt szükség: sírrablókra, rendőrségre és régészekre. Az egyiptomi rendőrség hosszú megfigyelés után a sírrablókra éppen ásás közben csapott le. A tettenérés során kiderült, hogy a fosztogatók olyan ókori sírról szereztek információt, amelynek létezését a régészek korábban nem is sejtették.
A Szakkara közelében, Dzsószer fáraó piramisának tövében eltemetett három orvos több mint 4500 évvel ezelőtt kerülhetett az ominózus sírba. Az orvosok csontjait illetve bebalzsamozott testüket ugyan már nem találták meg a régészek, ám a sírkamra hieroglifáiból és egyéb jelekből egyértelműen be tudták azonosítani, hogy kik is lehettek az itt eltemetettek.
Egyikük minden bizonnyal az ötödik dinasztia fáraóinak legfőbb fogorvosa, a másik kettő pedig segítője volt. Rokoni kapcsolatot nem feltételeznek a régészek, és azt sem, hogy különösebben vagyonosak lettek volna ezek az orvosok. Ez utóbbi feltételezést arra alapozzák, hogy a sír részben a szegények által használt anyagtéglákból épült, és csak a legfontosabb tartóelemekhez használtak értékes mészkövet.
Nagy elismertségnek örvendtek a fogorvosok
Hogy hova tűntek a fogorvosok, az egyelőre rejtély. Biztos viszont, hogy a fogorvos és az uralkodó között szoros kapcsolat állt fenn. A sírkamra falfestményein ugyanis az orvos éppen a fáraó családjával együtt játszik, illetve közös áldozati szertartáson vesznek részt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fogorvosok a fáraó családjának legbelsőbb köréhez tartozhattak, ami viszont Zahi Hawass, Egyiptom legfőbb régésze szerint nem jelenthetett mást, mint hogy a fáraók és családja odafigyeltek foguk ápolására és rendben tartására is.
Cathleen Keller, az amerikai Kalifornia Egyetem régésze egyetért Hawass-al: „Ezek a fogorvosok azon kevesek közé tartozhattak, akik közvetlen kapcsolatban voltak a fáraókkal, sőt meg is érinthették őt” – nyilatkozta Keller az amerikai National Geographic News-nak. A hét elején a nyilvánosság számára is bemutatott sírkamrában jól kivehetőek azok a jelek és hieroglifák, amelyek egyértelművé teszik, hogy kinek a sírjáról van szó. Egy szempár közé benyúló metszőfog árulkodik arról, hogy ide fogorvosokat temettek.
Elátkozott fosztogatók
A sírkamra egyik falán a régészek más érdekességre is bukkantak: a felirat tanúsága szerint azok, akik megpróbálják kifosztani a sírt, vagy bármilyen erőszakos cselekedetet hajtanak végre, átkozottak lesznek, egészen pontosan krokodilok és kígyók fogják felfalni őket. Hogy a most elkapott sírrablóknak vajon tényleg ez lesz-e a sorsuk, az egyelőre rejtély. Ám az ismert, hogy az ókori Egyiptomban központi szerepet játszott a halál és minden, ami kapcsolatban állt vele. A sírokban egy álajtót is felfedeztek a régészek, amely szintén kapcsolódik a túlvilághoz és a halálhoz: Egyiptom főrégésze szerint az álajtó a túlvilág kapuját jelképezte, amelyen keresztül haladva jutnak el a másik világba a halottak.
Ilyen és ehhez hasonló sírok tucatjai lehetnek még a föld alatt, főleg Szakkara közelében. Hawass a National Geographic News-nak úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint mindössze 30 százaléka ismert azoknak a síroknak, amelyek Egyiptom homokja alatt húzódnak meg. Önmagában sokat mond az a tény, hogy helyi fosztogatók révén találták meg a mostani sírokat. Jól mutatja ugyanis, hogy hány és hány ilyen jellegű, több ezer éves sírt takar úgy az egyiptomi homok, hogy arról adott esetben az egyiptomi hatóságoknak nincs tudomásuk, csak a helyieknek.