A Kiotói Jegyzőkönyv
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben 1997 decemberében a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását. A kibocsátás mintegy negyedéért felelős Egyesült Államok azonban nem ratifikálta a szerződést, amely így csak az orosz ratifikálás után, 2005-ben lépett életbe, mivel csak így volt meg a szükséges, az összkibocsátás 55 százalékát adó ország ratifikálása.
(forrás: National Geographic Online)
A Klímavédelmi Konferencia egyik legfontosabb feladata, hogy elinduljon az egyeztetés a kiotói jegyzőkönyv 2013-ban kezdődő második periódusának mértékéről. A környezetvédő szervezetek szerint 2009-ig meg kell kötni az új megállapodást ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése zökkenőmentesen haladhasson tovább – mondta a FigyelőNetnek Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének klímafelelőse.
1900 óta az átlaghőmérséklet 0,7 Celsius fokot nőtt, és ha a melegedést sikerül 2 fok alatt tartani a gázkibocsátás stabilizálásával, elkerülhetők lennének a komolyabb környezeti hatások.
Összetett probléma
Az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása az 1990-es szinthez viszonyítva 2020-ig 15-30, 2050-ig 60-80 százalékkal csökkenjen – közölte lapunkkal Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) főosztályvezetője. A fejlett országoknak a csökkentésben vezető szerepet kell vállalniuk, míg a fejlődő országok esetében reálisabb cél a kibocsátás robbanásszerű emelkedésének mérséklése – tette hozzá.
A szakember felhívta a figyelmet a probléma összetettségére: az üvegházhatású gázok (például metán, szén-dioxid) kibocsátásáért nemcsak az ipar, hanem többek között a mezőgazdaság, a közlekedés is felelős, ezért egyszerre több területen kell keresni a megoldásokat.
Amerika a kerékkötő
Az Egyesült Államok – a kiotói jegyzőkönyvet alá nem író vezető hatalom – képviselője a konferencián hangsúlyozta, hogy országa többet teljesített a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, mint sok más ország, de nem valószínű, hogy elfogadja a kibocsátásra vonatkozó kötelező előírásokat. Ezt elsősorban azért bírálják a szakértők, mert a világ első számú légszennyezőjéről van szó, az Egyesült Államokból ered a klímaváltozást okozó gázok 21 százaléka.
Az Egyesült Államok nem vállal kötöttségeket, önkorlátozásra, minimális vállalásokra hajlandó csak, aminek egyik oka lehet a Bush-kormányra erősen ható olajlobbi – mondta Botár Alexa. Egyes városok és például Kalifornia állam eddig is komoly lépéseket tettek a környezet védelmében, de országos szinten a Demokrata párt átütő választási győzelme után lehet reménykedni, hogy az Egyesült Államok országos szinten is nagyobb hangsúlyt fektessen a környezetvédelemre.