A tavaszi árvizek idején mind a Duna, mind pedig a Tisza mentén komoly védekezési beavatkozásokra volt szükség. A legkritikusabb helyzet a Közép- és Alsó-Tisza mentén, különösen a Köröszugban alakult ki, ahol a töltés mentett oldala 12 helyen csúszott meg, és félő volt, hogy átszakad a töltés. A két nagy folyó mellett a kisebb folyamokon, a Bodrogon, a Maroson és a Körösökön is a folyó vízhozamát meghaladó víz folyt le a tavaszi áradások idején, próbára téve ezzel a töltéseket és védműveket.
Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) és az árvízi védekezésben résztvevő Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok felmérték a károkat, és az árvízi biztonságot veszélyeztető védművek állapotát. Az OMIT tönkrementnek nyilvánított 22 helyszínen 28,36 kilométer árvízvédelmi töltést szakaszosan, 5 műtárgyat, illetve a hozzájuk csatlakozó csatornaszakaszt, 350 partvédő művet, valamint a kunszentmártoni és a szegedi partfalakat összesen 6 kilométer hosszúságon, és a Tokaj belterületét védő 0,8 kilométernyi töltésszakaszt.
Az azonnali helyreállítások keretében a Közép-Tisza vidékén megsérült töltések helyreállítására több mint 6 milliárd forintot, az Alsó-Tisza vidékén mintegy 4,5 milliárd forintot fordítanak a vízügyi szakemberek, míg a tokaji belterületi töltés helyreállítása majdnem 500 millió forintot tesz ki.
