Abban a pillanatban, amikor Bozóki András kulturális miniszter 2005 őszén bejelentette, hogy Pécs nyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázatot, a padlóra zuhant a város kivetítőre akasztott tablója. „Remélem, ez nem ómen” – mondta nevetve az újságíróknak múlt év októberében a miniszter, ám azóta mintha sokasodnának a baljós előjelek a program körül.
A múlt héten azonban új fordulatot vett a 2010-es rendezvénysorozatra való felkészülés. A pécsi közgyűlés megszavazta, hogy egy, az önkormányzattól független főépítész és egy kulturális programigazgató koordinálja a fejlesztéseket és a projektet. Helyi forrásaink szerint mindez a civil szervezetek sürgetésére történt; Kunszt Márta, Pécs kulturális ügyekért felelős alpolgármestere ezt lapunknak cáfolta, mondván: ezt az önkormányzat maga is tervezte, s csupán arról volt szó, hogy előbbiek hamarabb álltak az ötlettel a nyilvánosság elé. „Nincs tehát olyan nagy különbség a városvezetés és a civilek szakmai elképzelései között!” – mondta Kunszt Márta. „A kritikák hátterében sokkal inkább az áll, hogy érdekekről, pénzről van szó, s akik nem győztesen kerülnek ki, azok keserű bírálatokat fogalmaznak meg. Holott még el sem kezdődött semmi” – tette hozzá. További lendületet adhat az előkészületeknek, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter a múlt héten Csák Ferencet, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal korábbi politikai államtitkárát miniszteri biztossá nevezte ki.
Decentralizálás
Miközben Toller László polgármester tavaly diadalmasan jelentette be, hogy városa nyerte a pályázatot, örömébe üröm is vegyült. Nem kis aggodalommal számolgatta, milyen forrásból lesz képes Pécs a 36 milliárd forint összértékű nyertes projektet megvalósítani. A költségekhez társul további 9 milliárd forint, amelybe – előzetes kalkulációk szerint – az egy évig tartó, nagyszabású programsorozat megrendezése kerül (ebből 40 százalékot a kormány, 33 százalékot a város áll, 27 százalékot pedig külső forrásból finanszíroznának).
A 41,5 milliárdos költségvetésű megyeszékhely azonban már így is tekintélyes adóssággal küzd, az évet 10,6 milliárd forint hitelállománnyal zárja. Tollernek kiváló kormányzati kapcsolatai révén még múlt év végén sikerült elérnie, hogy a fejlesztések nagy része uniós támogatásból valósuljon meg, s ígéretet kapott arra, hogy a programok finanszírozásában is meghatározó szerepet vállaljon az állam. A projektek előkészítését és lebonyolítását Toller az önkormányzat szakmai és intézményi hátterével képzelte el, a beruházási munkák koordinálására és levezénylésére pedig létrehozták a Pécs Fejlesztési Kft.-t, a város többségi tulajdonában álló céget.
A civilek zúgolódnak
Több pécsi civil szellemi és kulturális műhely azonban egyre növekvő elégedetlenséggel szemlélte az önkormányzat domináns szerepét. Úgy látták, a városvezetést egyedül az motiválja, hogy politikai tőkét kovácsoljon a cím elnyeréséből, miközben a szakmai, művészeti szempontok látványosan háttérbe szorultak. Sürgették, hogy az önkormányzati apparátus helyett szakmailag kompetens személyek, egy főépítész és egy művészeti igazgató koordinálja a fejlesztéseket és a programsorozatot. Érvelésük szerint ilyen nagy volumenű projektnél nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező építészre és művészeti vezetőre van szükség. Úgy vélték, hogy önmagában a Vasarely Múzeum és a Csontváry Múzeum nem fogja turisták millióit Európából idevonzani.
Helyi forrásaink szerint ugyanakkor Toller abban bízott, hogy az elmúlt 10–15 évben kiépített szakmai-művészeti kapcsolataik révén a Pécshez kötődő művészek – köztük például Keveházi Gábor balettművész-koreográfus, Jordán Tamás színidirektor vagy Lakner Tamás karvezető, a Szélkiáltó Együttes alapítója – majd elhozzák a városba a legjobb hazai és nemzetközi produkciókat. A több száz éves építészeti örökség, a mediterrán táj és hangulat, a villányi és mecseki borok önmagukban is vonzerőt gyakorolnak. Toller – a helyiek magyarázata szerint – azért akarta a döntési jogkört az önkormányzatnál tudni, hogy a külső szervezetekkel való hosszadalmas alkufolyamat ne vegye el az időt a cselekvéstől.
A főtanácsadó lemondottToller László azonban június 19-én autóbalesetet szenvedett, s azóta is rendkívül súlyos állapotban van. Igaz, többen úgy fogalmaztak, hogy a helyzet a tragikus fordulat nélkül is változásra érett lenne. Fizikai képtelenség annyi területen helytállni, ahány helyen Toller tartotta a frontot, így elkerülhetetlen a döntések decentralizálása. A polgármester, bár minden ügyben a legszélesebb körben kérte ki a szakértők tanácsát, és a hivatali gépezet távollétében is gördülékenyen működött, a végső szót rendszerint maga mondta ki. A nyertes pályázatot kidolgozó, a Pécsi Tudomány Egyetemen irodalomtörténetet tanító Takáts József június elején vitte nyilvánosság elé a kritikáját. A polgármesterrel e-mailben közölte, hogy lemond a Pécs 2010 Menedzsment Központ stratégiai főtanácsadói tisztségéről. Félreállását a helyi lapban közzétett levelében azzal indokolta, hogy a városvezetés nem akarja kiengedni kezéből a különféle szakmai döntéseket, miközben azokat halogatja, vagy előkészítetlenül hozza meg az alacsony hatékonyságú városi bürokráciára támaszkodva.
„Válsághelyzetekben »ásatag módon« kommunikál az önkormányzat, azt sugallva, hogy minden a lehető legnagyobb rendben folyik, csak néhányan elégedetlenkednek” – állt Takáts levelében. Tarrósy István, a Pécs 2010 Menedzsment Központ általános igazgatója is annak a véleményének adott hangot, késnek az előkészületek. Sőt, ezt állította a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöksége is, amely szerint kétségessé vált, hogy a nagyberuházások – így a hangversenyterem, a galéria, a regionális információs központ, a Zsolnay-negyed, illetve a közterek revitalizációja – elkészül 2010 januárjáig. A városvezetés azonban korántsem látta ilyen aggasztónak a helyzetet. A polgármester még májusban így hárította el a kritikákat: való igaz, a nemzetközi tervpályázatok kiírása és értékelése eltart 2007 nyaráig, 2008 elején azonban gőzerővel foghatnak a megvalósításhoz. „Nincs senki, aki akadályozna bennünket, egyedül önmagunkkal versenyzünk!” – nyugtatta az elégedetlenkedőket.
Szili is beszállt
Kunszt Márta
Toller balesete miatt néhány hétre megbénultak az előkészületek, az események irányítását a szintén pécsi Szili Katalin házelnök vette kézbe. A kormányfővel és több miniszterrel is tárgyalt, akik arról biztosították a várost, hogy nem hagyják egyedül a bajban. „Nem érzem azt, hogy vészhelyzet lenne, s nem készülnek el az ünnepi eseménysorozat kezdetére a beruházások” – jelentette ki a Figyelőnek Kunszt Márta. Egyébként pedig az öt beruházás közül egyedül a hangversenyteremnek kell elkészülnie 2010. január elsejére, a többi helyszínt – köztük például a regionális könyvtárt – ráérnek az év folyamán is átadni.Kunszt Márta a tervezés előkészületeinek késedelmét finanszírozási nehézségekkel magyarázta; mint mondta, a városnak nincsenek likvid forrásai, ezért nagyon várja, hogy mielőbb hozzájusson ahhoz az 1 milliárd forinthoz, amelyet a program előkészítés céljára a 2006-os központi költségvetés is tartalmaz, de csak 2007-es hozzáféréssel. A rendezvénysorozat beruházásainak nagy részét, mint lapunknak megerősítette, valóban a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe illesztetten valósítja meg a város. A 36 milliárd forint összköltségvetésű fejlesztések 15 százalékát Pécsnek önerőből kell fedeznie, a többit a központi büdzséből, illetve EU-pénzekből biztosítják. A kulturális programtervezés finanszírozására szánt 9 milliárd forintról a kormány és a város között megkötendő szerződés aláírására a következő hetekben kerül sor, azt követően, hogy Hiller kinevezi a kormánybiztost. Az alpolgármester visszautasította azt a vádat, hogy a kormánybiztossal csorbul a városvezetés jogköre. Szerinte teljesen természetes, hogy ha a kormány a költségek igen jelentős hányadát állja, akkor kinevez egy koordinátort a pénzek felügyeletére. „Egyébként pedig – érvelt – a kormánybiztos a kabinet és a város közötti jó kapcsolattartást, információáramlást szolgálja.”
