Süsü a sárkány
Szülei, nagyszülei, s minden felmenői kétkezi munkások voltak, ő volt az első, aki megtörte a hagyományt. Bár nem könnyen, hiszen nyaranta édesapja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, maltert kevert.
A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s azonnal el is határozta, hogy bölcsész lesz. Szülei ezzel a választásával nem nagyon tudtak mit kezdeni, némi örömet jelentett számukra, hogy fiúkat végül a jogi egyetemre vették fel. Innen nagyon hamar átjelentkezett a bölcsészkarra, ahol 1954-57 között tanult. Az egyetemet azonban nem fejezte be, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett.
1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársaként működött. Ebben az időben Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet. Ebből Foky Ottó rendezett bábfilm-sorozatot, a hetvenes években láthatta a tévében az akkor felnövekvő nemzedék.
Ekkoriban jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal és nem titkolt szórakoztatásukkal hódították meg az olvasókat. Jól sikerültek több műve tévéfilmes adaptációi is, így hódított Bagaméri, a zord külsejű, ám érző szívű fagylaltos a Keménykalap és krumpliorrban, és a Hörömpő Cirkusz kis “művészei”, Kenderice Ákos, Pólika Pál, Gazsi bácsi és a számos gyerekszereplő. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap elnyerte a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
1978-ban Csukás a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Közben részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője.
A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú és barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye, s A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló rajzfilmes történetek.
Csukás művei azonban nemcsak a tévé műsorán arattak nagy sikert, mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is.
A közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű író több rangos kitüntetést is magáénak tudhat, így többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom, 1999-ben pedig Kossuth-díjjal jutalmazták “magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”.
Csukás István azóta sem pihen: nincs nap, hogy új, sziporkázó ötletei elapadnának. Fiókja vagy táskája valamelyik rekeszéből mindig kész szinopszis, regény vagy forgatókönyv kandikál ki: az őt kedvelők nagy örömére.
Kedves István! Élj és alkoss sokáig, egészségben, huncut mosollyal bajszod körül!