A komplex döntéstámogató vagy az üzleti intelligencia (BI) szoftverei egyre nagyobb teret hódítanak, és nem csak a nagy cégeknél. Az iparág a vállalati informatika egyik legdinamikusabb ága. Az IBM, mint egyik legnagyobb megoldásszállító az elmúlt három és fél évben 10 milliárd dollárt fordított piaci szerepének megerősítésére. Másfél éve, a cég történetének legnagyobb felvásárlásával megvette a Cognos szoftvercéget ötmilliárd dollárért, emellett saját fejlesztéseire 5 milliárdot költött. Munkatársakra vetítve pedig jelenleg 35 ezer ember dolgozik ezen az üzletágon – hangzott el a cég Berlinben tartott nemzetközi konferenciáján.
Dollármillárdok
A “nagy kék” korántsem egyedüli felvásárló. Az Oracle jelentős summát
(3,3 milliárd dollárt) fizetett két éve egy hasonló profilú
szoftvergyártóért a Hyperion Solutionért. A legnagyobb falat pedig az
SAP-é, amely 7 milliárd dollárért vette meg a Business Objects céget.
Recesszióbiztos az üzleti intelligencia?
Egyelőre úgy tűnik igen. 2008 jó éve volt a szállítóknak. A Forrester cég elemzése szerint az iparág összforgalma 8,5 milliárd dollár volt tavaly, élén az SAP és az IBM Cognos 12 százalékos, a MicroStrategy 8 százalékos, míg a SAS Institute 5 százalékos részesedésével. Ráadásul a cég előrejelzése szerint nem is lassulnak a költések és öt éven belül elérik a 12 milliárd dollárt.
A nagyok itt is megeszik a “kishalakat” (forrás:Forrester)
Az IBM és mások szerint a válság egyben lehetőség. Alkalom, hogy a vállalatok újragondolják IT-tevékenységüket. Egy bevezetett BI-megoldás ugyanis megköveteli az adatok rendszerezését és elérhető adatbázisokba szervezését, ami a túlélést segítheti. Tom Inman az IBM egyik vezetője Berlinben az FN.hu-nak adott interjúban azt a véleményt osztotta, hogy ez akár néhány bank túlélését is nagyban segíthette volna. Azt kijelenteni azonban, hogy elkerülhették volna az összeomlást, túlzás. A bankok az egyik legnagyobb felhasználói az üzleti intelligencia szoftvereinek, azonban magas profitelvárásaik miatt, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Ilyen helyzetben nehéz egy vállalatnak döntenie, hogyan csökkentse a működési költségét, másfelől viszont ne romoljon jövedelmezősége.
Állami szerepben
A FigyelőNetnek adott interjúban, az IBM Information on Demand Acceleration (IoD) részlegének vezetője azt emelte ki, a vállalati szektor mellett a nehéz helyzetben lévő kormányzati szektornak is szüksége van az üzletiintelligencia-szoftverekre. A papírmentes adattárolás megteremtette a lehetőségét az információk gyorsabb elérésének és feldolgozásának. Az államigazgatásban a nagy apparátusok jelentéseinek készítésére és elemzésére alkalmasak ezek a rendszerek. Az állampolgárok szemszögéből nézve pedig egyértelmű, hogy az olcsóbb állami működés a mi zsebünket terheli meg kevésbé – mondja Inman.
Példaként az egyesült államokbeli Alabamában, minden az állam kasszájába befolyó befizetést így csoportosítanak. Észak-Dakotában ennek segítségével jelentősen felgyorsult az adózók kérdéseire adott válaszok ideje, percekre rövidült a korábban hosszú órák, sőt napok helyett.
Kis országok kis cégeinek ugyanakkor örök problémája, nehéz meghatározni hol kezdődik, mikor van értelme bevezetni egy üzletiintelligencia-alkalmazást. Nyilvánvaló, egy olajcégnek több tízezer alkalmazottal már hasznos házon belül is célzott és speciális információcserét folytatni. Vagy egy nagy étteremhálózatnak felépíteni egy olyan riportrendszert, amelyben minden menedzserről teljesítményadatot lehet kapni. A kisebb cégek általában a beszállítók miatt fognak ilyen fejlesztésekbe kezdeni.
A lényeg, hogy az egyre növekvő strukturálatlan vagy akár a strukturált adathalmazokból képesek legyenek releváns üzleti információkat nyerni. Egy ilyen rendszernek később mind az üzemeltetésben, az energiaköltségek vagy a tárolási kapacitások felesleges használatának csökkenésében meg kell látszódnia. A következetesebb információmenedzsment pedig végeredményben egy „okosabb” vállalatot jelent.
