Ártalmasak-e az egészségre ezek az anyagok?
Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezési eljárásának lényeges része annak bizonyítása, hogy az adott anyag az egészségre nem ártalmas. Ehhez többek között állatkísérletek segítségével megállapítanak egy ADI-értéket, és mérlegelik, hogy az anyag az esetlegesen megfigyelt egészségügyi hatások ellenére alkalmazható-e. Amennyiben újabb adatok kerülnek napvilágra az anyagnak a szervezetre illetve az anyagcserére gyakorolt hatásáról, vagy az elfogyasztható mennyiségről, illetve amennyiben megváltoznak az anyag előállításának vagy alkalmazásának feltételei, újabb vizsgálatnak vetik alá őket.
A fentiekből is látható, hogy az adalékanyagok egészségre gyakorolt káros hatásáról ugyanúgy nem lehet sommás kijelentéseket tenni, mint ártalmatlanságukról. A számos teszt és vizsgálat ellenére ugyanis továbbra is marad némi bizonytalanság. Némelyik anyagról már az engedélyezési eljárás során kiderül, hogy fogyasztásuk egyes emberek számára problémát jelenthet – például anyagcsere-rendellenesség, allergia, asztma -, mivel azonban ezek a problémák a sokmilliós európai társadalomból viszonylag keveseket érintenek, engedélyezik az anyag élelmiszerekben való alkalmazását.
Az engedélyezéskor figyelembe veszik, hogy milyen mértékben lesznek kitéve a fogyasztók az adalékanyagnak, vagyis milyen gyakran fogyasztott ételekben, milyen mennyiségben használják. Hiszen vannak olyan adalékanyagok, mint például a kénsav – E 513, ferrocianid – E 535–536 vagy a bórsav – E 284, amelyek önmagukban véve mérgezők, mivel azonban csupán kevés élelmiszerben és igen kis mennyiségben használják őket, negatív hatásuk nem érvényesül.
Honnan tudhatom, hogy van-e adalékanyag egy adott termékben?
Csomagolt élelmiszerek esetén könnyű dolgunk van: a termék címkéjén kivétel nélkül minden adalékanyagot fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen. Az összetevők részeit is fel kell tüntetni: ha tehát egy gyümölcsjoghurtban a gyümölcskészítmény tartalmaz adalékanyagot, ezeknek meg kell jelenniük a joghurt összetétellistáján. Ha egy anyag többféle funkciót is gyakorolhat, mindig azt a funkciót kell feltüntetni, amelyet a konkrét esetben ellát – emeli ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Léteznek adalékanyag nélküli élelmiszerek?
Számos élelmiszer egyáltalán nem készíthető adalékanyagokkal. Ezek közé tartoznak az úgynevezett feldolgozatlan (nyers) élelmiszerek, például a mosott, darabolt friss zöldség és gyümölcs, vagy a nyers hús. Szintén nem adható adalékanyag többek között a kávéhoz, a teához, az ásványvízhez, a növényi olajokhoz, a mézhez, a tejhez, a vajhoz, az íróhoz vagy a száraz tésztához.
Mentesek-e az adalékanyagoktól a bioélelmiszerek?
Az EU Ökorendelete a bioélelmiszerek esetében szűk határok közé szorítja az élelmiszer-adalékanyagok használatát. Színezékek, édesítőszerek, stabilizátorok és ízfokozók egyáltalán nem alkalmazhatók. Emellett a biotermékekben csak abban az esetben engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagok használata, ha az adott termék ezen anyagok nélkül nem állítható elő, és nem tartósítható. Az ökológiai gazdálkodók szervezeteinek ajánlásai gyakran szigorúbbak, mint az EU Ökorendelete.
bővebben
A témáról bővebb információt a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján olvashat.
