Budapestet is “felzajtérképezik”

A környezet- és egészségkárosító hatások közül mind hangsúlyosabb szerepet kap a zajszennyezés. Magyarországon az elmúlt években egy PHARE-program keretében kétszáz nagy forgalmú utat vizsgáltak folyamatosan, ennek felét a fővárosban. A zajszintmérések eredménye azt mutatta, hogy Budapest fő csomópontjai – mint a Ferenc körút, a Moszkva tér vagy a Szilágyi Erzsébet fasor – a leglármásabbak, de kiugróan magas zajszintet mértek például Balatonföldvár, Kerepes vagy Üllő főútjain is. Ezeken a területeken jórészt az áthaladó forgalom és a terület akusztikai viszonyai következtében a zajszint folyamatosan túllépi a megengedett, hosszútávon az egészségre is káros határértéket.

Az Európai Unió környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelve értelmében 2007-re Magyarországon is zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni a nagyvárosi agglomerációkra, a fontosabb, nagy forgalmú közutakra és vasútvonalakra, illetve a nagy forgalmú repülőterekre vonatkozóan. A rendelkezés végrehajtásának elősegítésére Phare-projekt keretében már elkészült egy minta-zajtérkép a főváros V. kerületéről, illetve a Budaörs mellett elhaladó M7-es autópálya vonzáskörzetéről. Egy kormányrendelet szerint stratégiai zajtérképet kell készíteni 2007. június 30-ig a 250 ezernél több lakost számláló agglomerációkra, az évente hatmillió jármű elhaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutakra, az évente 60 ezer szerelvénynél többet áteresztő vasútvonalakra, valamint egyes repülőterekre. Az ezekhez kapcsolódó intézkedési terveket 2008. július 18-ig kell megalkotni. A kormányrendelet hatálya alá tartozó további területekről az adatbázisnak 2012 nyaráig kell elkészülnie, az azokhoz kötődő intézkedési terveket pedig 2013. júliusáig kell megalkotni.

Zajtérkép-minta EU-s forrásból

Központi program A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen a KIOP keret terhére központi programot indít, amelynek keretében a Fővárosi Önkormányzat és a vonzáskörzetében lévő 21 település részesül támogatásban. Az érintett települések közbeszerzési pályázat kiírásával választják ki azt, aki beszerzi a zajtérképek készítéséhez szükséges alaptérképeket, lakossági adatokat, a közlekedési létesítmények forgalmi adatait és elkészíti az előírás szerinti zajtérképeket. A KIOP forrásaiból rendelkezésre álló keret 690 millió forint. Ennek 75 százalékát az EU Strukturális Alapjából származó támogatás fedezi, a hazai hozzájárulás pedig a fennmaradó 25 százalékot teszi ki. Az önkormányzatok a megvalósítás mellett a projekt előkészítéséhez is kapnak szakmai és jogi támogatást, amit a Kormány a Projekt Előkészítő Alapból finanszíroz.

A 2004. április 26-án indult Phare-projekt feladata a zajtérképek mintájának megalkotása volt. Ezt – az összesen 189 600 eurós – programot teljes mértékben az unió állta, a zajtérképek szakmai kidolgozásának jogát pedig egy olyan konzorcium nyerte el, amely hazai és külföldi zajvédelmi, informatikai, térképészeti szakembereket és szociológust egyaránt magába foglalt. Ez a szakértői csoport a zajtérkép készítés hazai módszerének kidolgozása mellett, próbaképp minta-zajtérképet készítettek néhány kiválasztott területen.

„A magyar módszer lényege, hogy a helyszínen végzett zajmérést követően digitális méréseket végzünk. Ezek az eredeti adatok alapján szimulációval készülnek. Ennek elkészítéséhez szükségünk van pontos helyszínrajzra, három dimenziós digitális térképre, amely tartalmazza a területen fekvő épületek magasságát, a terepmagasságot, a vasúti és egyéb forgalmi adatokat, beleértve természetesen az átlagos járműforgalmat is. Sőt, a magyar járműpark sajátosságait is figyelembe kell venni a számításnál” – mondta Bite Pál, a program kidolgozását elnyert konzorcium zajvédelmi szakembere.

Hozzátette, a kész zajtérkép alapján intézkedési tervet lehet készíteni. Ehhez meg kell nézni, a zajszennyezés hol érinti a legtöbb embert – hol vannak a legnagyobb lakóházak – milyen az útburkolat, a gépjárművek ténylegesen mennyivel mennek az adott területen, illetve hány lámpás kereszteződés van.
„Nincs egységes uniós határérték, de a magyar szabályok szerint éjjel 50, nappal pedig 55 decibel fölötti zajszint már károsnak minősül. Az általunk megvizsgált ötödik kerületben 26500 fő érintett a zajtérkép alapján” – mondta Bite Pál. Hozzátette, ha a két különböző időszakra meghatározott határértéket a zajszint jelentősen túllépi, úgynevezett konfliktustérképet csinálnak. Ennek lényege, hogy megvizsgálják, hány épület van az adott területen, és ezekben hányan laknak, tehát pontosan hány ember érintett. Ezen adatok alapján javasolnak azután intézkedéseket.

Megoldás: sétálóutcák és forgalomkorlátozás

A technikai megoldásokat még nem dolgozták ki, a konkrét intézkedéseket mindig az adott terület sajátosságainak figyelembe vételével állapítják meg. „Szűk beépítettségű területnél, mint például az V. kerület is, forgalomkorlátozással lehet orvosolni a helyzetet. Itt persze közlekedés-technikai szakembereket is be kell vonni” – hangsúlyozta Bite Pál. Az V. kerület polgármestere, Steiner Pál hozzátette, a belvárosi kerület képviselőtestülete már eddig is számos forgalomcsillapítási javaslatot juttatott el a fővároshoz, ezekre azonban általában választ sem kaptak. „Sajnos a mélygarázsépítés, a felszíni parkolók számának csökkentése a Fővárosi Közgyűlés hatásköre. El kéne érni, hogy minél kevesebben jöjjenek be autóval a belvárosba, ennek eléréséhez azonban nem sok segítséget kapunk a fővárostól” – mondta Steiner Pál. Hangsúlyozta, a távlati megoldás az átmenő forgalom megszüntetésére az elkerülő utak, elsősorban pedig az M0-s megépítése lenne.