Az utóbbi öt év gazdálkodását vizsgáló jelentés szerint az NKA-támogatások során a kulturális értékek gyarapítására, megőrzésére kitűzött pályázati célok alapvetően teljesültek. A támogatások 85-90 százaléka sikeres volt. A terveknek nem megfelelő hasznosulás – eladatlan példányok, értékesítési problémák – főként a kulturális folyóiratoknál, a filmfogalmazásban, a könyvek, a zenei CD-k terjesztésében jelentkezett. Megoldatlan a támogatással létrejött magánalkotások további hasznosítása.
A támogatásokat az Alapprogram a különböző kulturális területeket képviselő szakmai kollégiumok pályázati rendszerén keresztül, valamint a – jellemzően egyedi döntésű – miniszteri keret felhasználásával osztotta szét. Az ellenőrzött időszakban a megítélt támogatásoknak átlagosan 70 százalékát a kollégiumi keretek, 30 százalékát a miniszteri keret biztosította.
A támogatási igény a vizsgált időszakban jelentősen növekedett. A beérkezett pályázatok száma 1999-ben 10 263, az elfogadottak száma pedig 5848 volt. A 2004. esztendőben már 14 889 pályázat érkezett be, melyből 8133-at fogadtak el. Az NKA pénzügyi helyzete a helyszíni ellenőrzés 2005 május végi lezárásáig biztonságos volt.
A támogatási döntéseknél a több nyertes pályázó – alacsonyabb támogatási összeg elve érvényesült. Az egy elfogadott pályázatra jutó átlagos támogatás összege 1999-ben 633 ezer forint, 2004-ben 1,67 millió forint volt. Ez elaprózott, nem kellően koncentrált támogatási rendszert jelent, melyben visszatükröződik a kulturális finanszírozási stratégia hiánya és az állami, önkormányzati kulturális intézmények alapfeladatainak nem teljes körű finanszírozása.
A támogatási rendszer hatékonyságát tovább gyengíti, hogy a pályázati kiírások, a döntések és a támogatásértékelések nem tartalmaznak teljesítménykövetelményeket. A pályázati rendszer átfedéses, mivel azonos jellegű témában több szakmai kollégiumnál, és a miniszteri keretből is nyertek támogatást pályázó szervezetek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
