Magyarország azt szeretné elérni, hogyha az újabb csökkentések meghatározásánál az Európai Bizottság az 1990-es évet vegye alapul, és ne a 2005-öst. Így nem vesznének el azok az eredmények, amelyeket az új tagállamok 1990 óta értek el a kibocsátás-csökkentésben – mondta az államtitkár.
Forró levegő
Hazánk számára azért fontos az 1990-es bázisév, mert a rendszerváltás a nagyipar összeomlásával lényegesen csökkent Magyarország CO2-kibocsátása. Ez azonban nem aktív csökkentés volt hanem úgynevezett forró levegő – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége. A magyar tervezet jelentős bevételt hozna az országnak a kvótakereskedelem révén, de valahol máshol a világban ugyanúgy „kipöfékelnék” a magyaroktól „megvett” mennyiséget. Nemzetközi szinten tehát nem csökkenne eléggé a kibocsátás.
Hazánkban törvény írja elő, hogy a kvótakereskedelemből származó pénzt kibocsátáscsökkentésre kell fordítani, máshol azonban nincs erre szabályozás. A zöldek üdvözölnék, ha hazánk számára kedvező döntés születne, de figyelmeztetnek: más, a magyar javaslatnál jobb alternatíva is van arra, hogy a túlteljesítő új tagállamok számára méltányos és szolidáris legyen az új klímacsomag és így kellő pénz folyjék be számukra, pl. az alulteljesítők büntetéséből, miközben ténylegesen csökkenthetjük a környezetszennyezést.
2013-ban kezdődik az új periódus
A magyar delegáció fontosnak tartja, hogy mielőbb, még 2008-ban megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének kérdésben, és a tagállamok közötti tehermegosztásról folytatott vita ne késleltesse azt az ütemtervet, miszerint 2013-ban megkezdődik az új kibocsátás-csökkentési periódus – közölte a zöldtárca. Magyarország támogatja azt is, hogy az EU készítsen konkrét forgatókönyvet arra a kezdeményezésére, mely szerint 20 százaléknál nagyobb mértékben kész mérsékelni a kibocsátásait, amennyiben világméretű megállapodás születik a csökkentésről.
Hazánk álláspontja az, hogy új tagországokra rótt kötelezettségeknél az EU vegye számításba eltérő kiinduló helyzetüket, azaz azt a nyugat-európai tagállamokéhoz képest jelentős kibocsátás-csökkentést is, amellyel ezen országok a rendszerváltás óta már hozzájárultak a klímavédelemhez.
A környezetvédelmi miniszterek múlt heti tanácsülésén a fenti téma mellett megvitatták a szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségeit, a megújuló energiák használatának elősegítését, a bioüzemanyagok fenntartható termelését, az új személygépkocsikra vonatkozószén-dioxid kibocsátási követelmények meghatározását, a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó eljárások felülvizsgálatát, valamint a nemzetközi bálnavadászati tilalomról képviselt álláspontot is.
