Egy napon talán az örök fagyban konzerválódott, rég kihalt állatokat, például a gyapjas mamutot is képesek leszünk feléleszteni. Mostani munkánk arra utal, hogy ez a lehetőség kilépett a tudományos-fantasztikus regények lapjairól – mondta Teruhiko Wakayama, a kobei RIKEN Fejlődésbiológiai Központ kutatója, a mostani kutatások vezetője.
A kutatócsoport módosított klónozási eljárást alkalmazott kísérleteiben. A lefagyasztott, majd kiolvasztott halott egérszövetből származó sejtmagot sejtmagjától megfosztott egérpetesejtbe injektálták. Az így létrejött embriót embrionális őssejtek (amelyből a test összes sejttípusa kialakulhat) létrehozására használták fel. A továbbiakban az őssejtekből származó sejtmagokat újabb egérpetesejtekbe injektálták, ezekből fejlődött ki összesen 13 egérklón – írja a National Geographic Online.
Fagyasztott egerek
Olcsó génbankok veszélyeztetett állatoknak
Világszerte számos olyan klónozási program működik, amelyek a gyorsan hanyatló veszélyeztetett állatpopulációk egyedszámának növelését tűzték ki célul. Ezekben a programokban az állati sejteket különleges kémiai eljárásoknak vetik alá lefagyasztás előtt, így felolvasztáskor nagyobb eséllyel lehet „feléleszteni” őket.
Az állatkertek zömének anyagi forrásai azonban korlátozottak, ezért nem alkalmazhatnak ilyen drága eljárásokat. Az elhullott állatokat viszont be tudják tenni műanyag zacskókban a fagyasztóba. Akár egy közönséges konyhai fagyasztószekrényben is meg lehet őrizni szövetdarabok formájában mondjuk valamennyi ma élő panda genetikai sokféleségét.
Bár az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Science) ismertetett eljárást lelkesen fogadták a tudósok, további kutatások szükségesek mielőtt a veszélyeztetett fajok megmentésére használnánk – mondja Martha Gomez, a New Orleans-i Audubon Nature Institute munkatársa. Nem tudjuk például, meddig lehet lefagyasztva tárolni a különféle fajok tetemeit úgy, hogy még mindig életképes DNS-t nyerhessünk belőlük. Ez valószínűleg függ a mérettől és a fajtól is.
Kipusztult állatok és halott emberek klónozása
A permafrosztban (örökké fagyott talajban) megőrződött kihalt állatok életre keltése sokkal bonyolultabb, mint egy egéré, már ha egyáltalán lehetséges. A gyapjas mamutok tetemei valószínűleg többször is megfagytak és kiolvadtak az idők folyamán, ami minden bizonnyal jóval nagyobb kárt okozott a sejtmagban, mint az egyszeri lefagyasztás. Ennek ellenére elméletileg elképzelhető, hogy az eljárás sikerrel alkalmazható a sokszor kivételesen épen megmaradt állatok esetében.
Az eljárással kapcsolatban azonban fölmerül egy jóval veszélyesebb és riasztóbb lehetőség is: a mélyhűtött emberek klónozása. A kipusztult állatok újraélesztésénél minden bizonnyal könnyebb lenne a kriogén gyorsfagyasztással (folyékony nitrogénnel) lefagyasztott emberek klónjait elkészíteni.
Ezt azonban jelenleg törvény tiltja, és a klónozási szakemberek között egyetértés van abban, hogy az emberek klónozása etikátlan és veszélyes. Bízzunk abban, hogy a valóságban nem következik be a Hatodik napon című filmben látott találkozás, amikor az Arnold Schwarzenegger által alakított szereplő összefut saját klónjával.
