Egyre drágább a fővárosi tömegközlekedés. Az immár menetrendszerűen érkező januári emelés után az idén októbertől is többet kell majd fizetniük az utazóknak a BKV szolgáltatásaiért. Az évközi díjemelésben szerepet játszhat, hogy a jövő évi választások miatt a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat előrehozza e kellemetlen döntést. Másfelől, a BKV fejlesztéseihez hitelfelvételre kényszerül, s ehhez saját forrást is fel kell mutatnia. A cég korábban már felvett egy 2,5 millió dolláros kölcsönt – ennek a törlesztését már meg is kezdte -, majd 1995-ben egy újabb, 38 millió dolláros hitel folyósításáról állapodott meg a Világbankkal; e kerethez több éven keresztül, részletekben lehet hozzájutni. A cég 1999-ig tartó, összesen 64 millió dolláros projektjének megvalósítása azonban attól is függ, hogy a hitel fölötti összeget sikerül-e előteremteni. A kölcsön kamatának mértékéről és a folyósítás feltételeiről a közlekedési társaság vezetői nem nyilatkoztak. Annyi azonban tudható, hogy a Világbank igen kemény követelményeket támasztott a BKV-val szemben. Így például: ha év közben bizonyossá válik, hogy a társaság veszteségesen gazdálkodik, akkor – a költségek lefaragásán túl – újabb tarifaemelésre is javaslatot kell tennie tulajdonosának.
Ezzel összefüggésben fontos információ, hogy a BKV több éve veszteségesen működik (lásd a grafikont). Az ártörvény értelmében ugyan mindig nullszaldós üzemeltetéssel kellett volna kalkulálnia, a cég vezetése azonban – figyelembe véve a realitásokat – rendre deficittel számoló üzleti terveket készített. (A tavalyi veszteségből egyébként 2,6 milliárd pénzmozgással nem járó, úgynevezett technikai deficit volt – ami például a selejtezés, értékcsökkenés következtében keletkezett. Ezt a vagyonfelélésként megjelenő veszteséget a Világbank elfogadta.)
A BKV idei büdzséjében az 52 milliárd forintosra tervezett költségek 8,3 milliárddal haladják meg a várt bevételeket. Ez utóbbiak legnagyobb része egyébként a menetdíjakból származik. A tavalyi 13,4 milliárd forintnál idén várhatóan 20 százalékkal több pénz folyik majd be a jegyek és bérletek eladásából. Tovább gazdagítja a BKV kasszáját a fogyasztói árkiegészítés, illetve a központi költségvetésből havonta átutalt összeg, amely az idén összesen 11 milliárd forint lesz (szemben a tavalyi 9,4 milliárddal). Az önkormányzati hozzájárulás 11,4 milliárdot hoz majd, ami 800 milliós növekedésnek felel meg. A bevételeket gyarapítja még egyebek közt a főváros fejlesztési támogatása is. Rendkívüli bevételek címén a terv 3,3 milliárd forinttal kalkulál, ma már azonban úgy tűnik, hogy a legjobb esetben is csak 2,6 milliárd forint – a legrosszabb esetben pedig 1,7 milliárd forint – folyik majd be ebből. (A központi költségvetés 2 milliárd forintnyi kiegészítő forrásához viszont idén már nem jut hozzá a cég – ezt ugyanis tavaly a Parlament nem szavazta meg.)
Az idei deficitet mérsékelhető lett volna, ha a BKV-t az év elején a fővárosi közgyűlés nem kényszeríti a tervezettnél alacsonyabb emelésre: a bevételeket több mint 3 milliárd forinttal csökkenti, hogy – a társaság 28,2 százalékos emelési javaslatával szemben – a közgyűlés csak 24,9 százalékot hagyott jóvá. A BKV vezetői már ekkor jelezték, hogy év közben újabb áremelés várható. Már csak azért is, mert tudták, hogy gondok lesznek a világbanki feltételek teljesítésével is. A pénzintézet ugyanis az úgynevezett költségfedezeti mutató alakulásához is köti az esedékes hitel folyósítását. Ez a jelzőszám azt fejezi ki, hogy az utasok hány százalékát fizetik a szállítási költségeknek. Ez arány – amely 1996-ban 35,3 százalékos volt – az év eleji emelés után 40,5 százalékosra nőtt (lásd a grafikont). Az év végére meghatározott mérték 43 százalék. Ennek eléréséhez újabb 34,5 százalékos átlagos viteldíjemelést kellene végrehajtani, a tervezett októberi emelés azonban legfeljebb 1 százalékponttal javítja a mutatót. Kérdés, hogy ezt a Világbank el tudja-e majd fogadni. Az mindenesetre biztató, hogy a bank egyfelől korábban óva intett attól, hogy a BKV drasztikusan emelje tarifáit, hiszen ezzel elriaszthatja a potenciális utazókat, másrészt az eredetileg 2000-re előírt 50 százalékos költségfedezeti mutató határidejét kész egy évvel meghosszabbítani (utóbbi arány eléréséhez a jelenlegi árakat duplájára kellene emelni).
A BKV szakemberei szerint is meggondolandó a Világbank figyelmeztetése, hiszen 1994-ben, amikor nem növelték a tarifákat, 14 százalékkal nőtt a jegy- és bérleteladásból származó bevétel, míg 1995-ben, amikor 33 százalékos emelésre került sor, a tervhez képest csak 90 százalékos árbevételt sikerült elérni.
Jóllehet, a BKV még nem hozta nyilvánosságra az októberi díjemelés mértékét, információnk szerint az árak 22-25 százalékkal emelkednek majd. Így például egy vonaljegy 60 forint helyett várhatóan 75 forint, a havi bérlet pedig a jelenlegi 2460 forinttal szemben 3000 forint lesz.
A tervek között szerepel az 50 milliárd forintos tartalékvagyon egy részének mozgósítása is. (Egy tanulmány szerint ebből hosszabb távon 13 milliárd forintnyi vagyon értékesíthető, de legrosszabb esetben is 5-7 milliárd forintos bevételhez lehet jutni ebből a forrásból.) A vállalat vezetői egy 2,5 milliárd forintos likviditási hitel felvételén is gondolkodnak.
A költségcsökkentés egyik lehetséges útja a létszámleépítés. Ez ügyben már történtek előrelépések: az 1996. végi több mint 16 ezres állománnyal szemben ma mintegy 14 ezer teljes munkaidős alkalmazottja van a társaságnak, s év végéig további csökkentés várható. (A személyi jellegű, 20,7 milliárdos ráfordítások egyébként idén az összkiadás 41-42 százalékát teszik ki, ami tavalyhoz képest 5 százalékos növekedésnek felel meg. A dolgozók jövedelme átlagosan 20,5 százalékkal haladja meg a korábbi szintet.)
A BKV eddig alapvetően csak fejlesztési célokra vett fel kölcsönöket. Ezek – a világbanki hitel idei évre esedékes összegével együtt – 2,5 milliárd forintot tesznek ki. Ezek egytizede hosszú lejáratú, a többi pedig rövid lejáratú folyószámla-hitel. A társaság kamatterhei éves szinten várhatóan megközelítik a 200 millió forintot.
