Van abban valami bizarr – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke -, hogy pénteken még a kollektív megállapodások, a szociális párbeszéd magyarországi lehetőségeit firtatták a Gellért-hegyen az uniós szakértők, hétfőn pedig akár ki is hirdetheti a kormány saját döntését, az 50 ezer forintos minimálbérről. A jogszabályok szerint ugyanis erre lehetősége van. A dolog érdekessége, hogy az érintettek október 5-én még egyszer megkísérlik az egyeztetést, a kormány azonban a jelek szerint már meghozta döntését.
NETTÓSÍTVA. Pedig nem mindennapi csörte zajlott le addig, amíg a munkaadók és munkavállalók egymásra találtak, s végül vállvetve próbálták meggyőzni a kormány képviselőit immár közös javaslatukról. A munkaadók egy része eredetileg ugyanis legfeljebb 46 ezer forintos minimálbért tartott elképzelhetőnek, többet legfeljebb megfelelő ellenételezéssel. A munkaadói oldal elutasította a szakszervezetek 57,5 ezer és a kormány legkevesebb 50 ezer forintos javaslatát is. Végül azzal vágták át a gordiuszi csomót, hogy inkább maradjon meg a legutóbb 40 ezer forintra srófolt minimálbér úgy, hogy a kormány engedje el a legkisebb bér 20 százalékos adó- és tb-terheit. Ezzel a gyakorlatilag nettó 40 ezer forintos bér többet érne, mintha bruttó 50 ezer forintra tennék a lécet. Ez már tetszett a munkavállalóknak is, hiszen a nettó 40 ezer forint csak 1000 forinttal kevesebb, mint saját 57,5 ezer forintos ajánlatuk nettó értéke. Ám a miniszterelnök már jó előre megüzente, hogy ez nem járható út, mert a feketegazdaságot erősítené. A kormánykövetek kötötték az ebet a karóhoz – nem is született meg a háromoldalú megállapodás. Pedig a fentiek – amint az az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) konferenciáján is kitűnt – nem illeszkednek bele a nyugat-európai gyakorlatba. Ott a piaci szereplők állapodnak meg, és azt a kormány csupán jóváhagyja. S amint erre Borsik János is utal, a munkáltatók és a munkavállalók meg tudnának egyezni, de a harmadik szereplőnek a választások előtt ennél fontosabb a politikai és a költségvetési előny.
KÖLTSÉGEK. A független szakértők számítása alapján a kormány 0,9-1,0 millió dolgozót érintő bérjavaslata a cégeknek mintegy 120 milliárd forint többletkiadást okoz, az államnak pedig 65-70 milliárd költségvetési bevételt hoz. (A fenti 120 milliárd forintnak mintegy negyedét kénytelen a költségvetés – mint munkáltató – maga is többletként kifizetni.) Viszont a minimálbér terheinek elengedése 65-70 milliárd forinttal apasztaná a költségvetés bevételeit. A Gazdasági Minisztérium (GM) tanulmánya a fentinél jóval kisebb bértömeg-növekedéssel számol. Eszerint a vállalkozói körben, öt főnél nagyobb cégeknél, mintegy 495 ezer alkalmazott bérét kellene 50 ezer forintra emelni, ami csak 36,6 milliárd forinttal jelentene nagyobb bértömeget. Ezt a többletet csaknem teljesen ellensúlyozná az a pénz, amely a cégeknél marad a tb-járulék 31 százalékról 29 százalékra való csökkentésével; a versenyszférában tehát mindössze 1 százalékkal nő a munkaerőköltség – állítják a kormányzati szakértők. A munkaadók véleménye szerint viszont a dolgozatból kimaradt a legkisebb cégekben dolgozó mintegy 200 ezer fő, továbbá 250-300 ezer egyéni vállalkozó.
“Ilyen még nem volt, hogy egy kormány a minimálbér-emelést arra használja, hogy az adóbevételeit növelje” – hívja fel a figyelmet Korompay Győző, a Transelektro szakértője, a Magyarországi Exportálók Szövetségének főtitkára. Szerinte erre utal, hogy a kormány szándéka szerint jövőre az 50 ezer forintra emelt minimálbér terheit szimbolikus, 2 milliárd forintnyi kompenzációval a munkaadókra akarja lőcsölni.
HAJTHATATLANOK. A kormány eközben hajthatatlan, mondván: tavaly is sopánkodtak a cégek és lám, különösebb megrázkódtatás nélkül sikerült bevezetni a 40 ezer forintos minimálbért. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) a kormánydöntés bejelentése előtt még mindig óvatos. Rolek Ferenc alelnök tisztában van azzal, hogy a jelenlegi minimálbér utáni mintegy 100 milliárd forint költségvetési bevétel elengedésére nem lehet számítani, bár a költségvetési többletből futna rá. “Még így is be lehet vezeti az 50 ezer forintos minimálbért – véli Rolek -, mert egy jó kompenzációval minden megoldható.” Az MGYOSZ-nál végzett számítások szerint azonban a kormány által ajánlott 2 milliárd forint helyett 35 milliárdra lenne szükség, s nem pályázatos, hanem normatív rendszerben.
A másik két oldal még reménykedik, de a kérdés valószínűleg eldőlt: a költségvetés 2002-re vonatkozó számai már eleve az 50 ezer forintos minimálbérre és bevételeire épülnek. Ez igazolja a munkaadók gyanúját, hogy a kormányküldöttek “nem tárgyalni, hanem közölni” jöttek.
