Régi név irányítja új beosztásban az OMV-t. Ausztria legnagyobb tőzsdén jegyzett ipari vállalatának igazgatását január 1-jétől Richard Schenz addigi helyettese, Wolfgang Ruttenstorfer vette át. Az 52 éves Ruttenstorfer régi motoros az OMV-nél. Egy rövid, négyéves kitérőt leszámítva (ebből két évet minisztériumi államtitkár volt) több mint 25 éve dolgozik az osztrák olajtársaságnál.
Helyi viszonyok A térségben Magyarországon van a legtöbb OMV benzinkút, a második Csehország, a harmadik pedig Szlovénia (114, 110, illetve 96 állomással). Szlovéniában az OMV piaci részesedése 25 százalék, Magyarországon, Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában 10 százalék körüli, Romániában ennél jóval alacsonyabb. A terjeszkedés következő területe Szerbia, ahol hamarosan üzembe helyezik az első OMV kutakat. Ezután pedig Bulgária és Románia “meghódítását” tervezik.
ÖNÉRZETESEN. Nem meglepő tehát, hogy az új vezérigazgató sietett aláhúzni: a “folyamatosság jegyében” lát munkához. Az általa vázolt stratégia elemeiből azonban fontos változások szűrhetők le. Mindjárt az, hogy Ruttenstorfer elődjénél jóval kevésbé ambicionálja a közép-európai akvizíciókat. A Schenz-tempóhoz képest sok időt, azaz öt-hét évet ad vállalatának ahhoz, hogy 20 százalékra tornássza fel a térség olajszektorában az OMV – mint tulajdonos – jelenlétét. “Az OMV nem akar függni a közép- és kelet európai politika privatizációs döntéseitől” – mondotta önérzetesen egyik első nyilatkozatában, félreérthetetlenül utalva a lengyel PKN-ért folyó, az osztrák társaság szempontjából mindeddig eredménytelen küzdelemre. Az OMV-nek eddig tényleg nem sok babér termett az Ausztriával szomszédos, természetes terjeszkedési terepnek tekinthető régióban: egyedül a Molban sikerült közel 10 százalékos részesedést szereznie. Az eddigi sikertelenséggel magyarázható, hogy az OMV a közeljövőben az akvizíciók helyett főleg az üzemanyag forgalmazására és az olajfinomításra kíván összepontosítani.
Lengyel csiki-csukiAz osztrák OMV és a Mol szempontjából is kulcskérdés, miként döntenek a részvényesek a PKN Orlen február 21-re tervezett közgyűlésén. A hangulatra minden bizonnyal rányomja a bélyegét, hogy a lengyel államvédelmi hatóság – korrupció gyanúja miatt – őrizetbe vette Andrzej Modrzewskit, a társaság elnökét, akit később az igazgatóság felmentett állásából.
Lengyelország legnagyobb üzemanyag-termelőjének, a lengyel piac 60 százalékát kiszolgáló PKN Orlen 17,6 százalékos üzletrészének eladását 2001 nyarán hirdette meg a lengyel állam. Az eladás a Mol és az OMV érdeklődését egyaránt felkeltette. A szeptember végi választásokon alulmaradt Buzek-kormány egyik utolsó intézkedése a privatizációs ügyletben a Mol számára hozott kedvező döntés volt, akkor a magyar olajtársaság 90 napos kizárólagos tárgyalási jogot kapott.
A baloldali kormány hatalomra kerülése után azonban a lengyel államkincstár nevében az olajtársaság privatizációját levezénylő Nafta Polska új vezetősége január végén bejelentette a tárgyalások felfüggesztését. Ezt követően pedig úgy döntöttek: a Molt és az OMV-t arra kérik, hosszabbítsák meg vételi ajánlatukat április 15-ig. Kiszivárgott hírek szerint Wieslaw Kaczmarek, kincstárügyi miniszter nem híve annak, hogy a Mol részesedést szerezzen a PKN-ben.
Lehet azonban, hogy a PKN Orlen privatizációja nemcsak a vevők ajánlatán múlik majd. Az ügyletet a kormányzat függővé teszi a vegyipar átalakítási programjától, illetve a második legnagyobb lengyel olajtársaság, a Rafineria Gdanska (RG) eladásának sikerétől.
Az RG megvételére vonatkozóan eddig a Rotch Energy kapott kizárólagos tárgyalási jogot, jóllehet az elmúlt hetekben a Mol és Oroszország második legnagyobb olajtermelő cége, a Yukos is érdeklődést mutatott a lengyel cég iránt. A Nafta Polskánál azonban csak két megoldást tartanak elképzelhetőnek. “Amennyiben a Rafineria Gdanska eladásáról nem sikerül megegyezni a Rotch Energyvel, akkor az egyetlen út a cég egyesítése lehet a PKN Orlennel.” – nyilatkozta a Nafta Polska képviselője.
Wisniewski Anna
A vállalat szakértőinek becslése szerint a forgalmazás téren nem látszik irreális célnak az ausztriaihoz hasonló (40 százalékos) vezető piaci szerep elérése Közép-Európában. Egy-egy üzemanyagtöltő állomás létesítésére az OMV bécsi források szerint átlagosan 1,5 millió eurót fordít.
SAJÁT OLAJ. A kúthálózat-fejlesztés folytatásának lökést adhat, ha sikerülne növelni a schwechati és a Bajorországban található burghauseni olajfinomítók kapacitását. E két üzemben jelenleg évi 10 millió tonna olajtermék készül, ebből azonban mindössze 4 millió tonna származik saját kitermelésű nyersolajból. A végtermékből jelenleg csak 8-9 millió tonnát értékesít az OMV saját kúthálózata.
Ruttenstorfer célja ezen arányok megváltoztatása. A saját kitermelésű nyersanyag hányadát 50 százalékra kívánja felemelni, miközben a teljes kitermelés megduplázását tervezi. A célok közt jelölte meg azt is, hogy a kúthálózat egészét “saját” olajjal lássák el.
Az ambiciózus tervek valóra váltásához az OMV kész mélyen a zsebébe nyúlni: a 2002 és 2004 közötti 2,7 milliárd eurós beruházási programmal – a korábban közzétett 2 milliárd euróval szemben – a feltárás és a finomítás 10 százalékos növelését célozzák meg.
A fejlesztésektől az OMV vezére nem utolsósorban a tőzsdei árfolyam felfelé indulását várja. Jelenleg egy OMV-papír 90,7 eurót ér. Elemzők nem zárják ki, hogy néhány hónapon belül akár 150 euróra is felszökhet az árfolyam. A dráguláshoz jó alapot ad, hogy a konszern tavaly rekorderedményt ért el, amelynek alapján bőven jut osztalék a részvényeseknek.
Nincsen mozgás OMV nélkül – sulykolja az új korszakot fémjelző új imázs-kampány. A cél az, hogy több információt juttassanak el a lakosságnak arról, hogy az OMV nemcsak a forgalmazásban – hanem a kitermelésben és a finomításban is – érdekelt.
