AZ MTI gazdálkodása – Sok bába közt

Évek óta elküldi az éves állami támogatás növelését szorgalmazó leveleit a Magyar Távirati Iroda (MTI) Rt. elnöke az országgyűlés elnökének, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnökének, a kulturális és sajtó bizottság egy tagjának, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának – eredménytelenül. Az MTI, az infláció hatását nem kompenzálva, tavaly és az idén is a 2000. évivel megegyező állami támogatást, 1 milliárd 322 millió forintot kapott, s azt sem sikerült kideríteni, pontosan melyik szerv illetékes a támogatás megítélésében.

ÖTÉVES CSÚSZÁS. Nem ez az egyetlen mulasztás. Az országgyűlés öt éven át nem tűzte napirendre az MTI elnöke által beterjesztett beszámolókat, a mérleget és eredmény-kimutatást nem hagyta jóvá. E nélkül az eredmény felosztásáról sem lehetett rendelkezni, így az évek óta felhalmozódott eredmény a szükséges fejlesztések helyett az eredménytartalékot növelte. A parlament csak most szeptember végén pótolta a mulasztást, egyszerre megtárgyalva öt beszámolót.

Az MTI Rt.-t az országgyűlés alapította a nemzeti hírügynökségről szóló 1996-os törvénnyel. Az állami tulajdonú részvénytársaság felett az alapítói jogokat az országgyűlés, a tulajdonosi irányítást és ellenőrzést a tulajdonosi tanácsadói testület (TTT), a felügyelőbizottság, valamint az MTI elnöke megosztva gyakorolja. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már korábbi jelentéseiben is kifogásolta, hogy nem egyértelműen meghatározott az egyes tulajdonosok feladata és hatásköre. A tisztázatlan viszonyok az idei jelentésben is tükröződnek: a számvevők a kormánynak, a TTT-nek és az rt. elnökének egyaránt javasolják a tulajdonosok közti együttműködés pontosítását.

Tény, hogy az elmúlt időszakban együttműködés nemigen volt tapasztalható. Olyan feszült viszony alakult ki ugyanis Dorogi Sándor elnök és a TTT között, hogy a hírek szerint az elnök emiatt kényszerült több hónapos betegállományba. Átmenetileg úgy tűnt, megoldást hozhat a Fideszhez közel álló Lovas Lajos kinevezése szakmai alelnökké, ám hamarosan ő is összerúgta a port a TTT Fidesz által delegált elnökével, Langmár Ferenccel.

A társaság gazdálkodása ennek ellenére öszszességében eredményes volt. Az rt. a 2001. évre tervezett bevételét túlteljesítette, eladósodottsága csökkent, likviditása javult. A vállalt 20,8 milliós üzemi eredményt teljesítette, a 139,6 milliós mérleg szerinti nyereség többi része azonban a társaság tevékenységétől független eseményekből származik. Oroszlánrésze az a 143 milliós késedelmi pótlék, amelyet még az alapítás előtti időszakból áthúzódó társadalombiztosítási járulékfizetés elmaradása miatt róttak ki, és amit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az alaptartozás rendezése után elengedett. Ugyanennek köszönhető az eladósodottsági mutató javulása is.

Sok olyan dolog is van azonban, amit az ÁSZ évek óta kifogásol, s eddig mégsem történt változás, annak ellenére, hogy a problémákat az rt. saját hatáskörében megoldhatta volna. Ilyen az MTI árkalkulációja. Az árakat ugyanis még mindig az rt. megalapítása előtt megkötött szerződések alapján képzik. Az alkalmazott előfizetési díjak az egyedi megállapodások eredményei, nem tükrözik a tényleges önköltségeket, s nem arányosak az egyes médiumok előfizetői számával sem. A Mai Nap és a Blikk összevonása után például az MTI továbbra is a Blikk eredeti szerződése szerinti tarifának megfelelően kapott pénzt, holott a példányszám megnőtt. Az MTI elnöke csak tavaly rendelkezett arról, hogy 2002 végéig új, költségszemléletű tarifarendszert vezessenek be.

Az MTI három korlátolt felelősségű társaságban rendelkezik kizárólagos tulajdonrésszel, amelyeket befektetései közt tart nyilván. Az ÁSZ már 1999-ben javasolta a saját alapítású társaságok megszüntetését, mivel tevékenységük nem kapcsolódik az anyavállalathoz, és az rt.-nek számottevő gazdasági haszna nem származik belőlük. A veszteségesen működő MTI Fotó Kft. végelszámolása tavaly végre megkezdődött. Mivel 2001-ben az MTI Eco Kft. vesztesége meghaladta a saját tőke értékét, megszüntetése végképp indokolttá vált. A jelentés óta a társaság az MTI Eco Kft.-t divízióként működteti. Egyedül az MTI Kiadói Kft. gazdálkodása nyereséges, árbevétele tavaly 4 százalékkal nőtt.

ÚJ ELNÖKRE VÁRVA. Nem találja megfelelőnek az ÁSZ jelentése az MTI Károly körúti bérirodájának hasznosítását sem. A három bérlő közül kettő 2001 januárjától bérleti díjat sem fizetett (velük a díjak visszamenőleges kifizetéséről ez év áprilisában sikerült megállapodni). Az ingatlan fele tavaly is kihasználatlan volt. A feladatok azonban már az MTI új elnökére várnak; a jelenlegi elsőszámú vezető megbízatása november végén lejár. A TTT Gazsó L. Ferenc és Vince Mátyás pályázatát terjesztette elő a miniszterelnöknek, akinek javaslata alapján a köztársasági elnök fogja kinevezni az új vezetőt. A kérdésre, hogy a pályázatok milyen megoldásokat tartalmaznak az ÁSZ által felvetett problémákra, a Figyelő azt a választ kapta Langmár Ferenctől, a TTT elnökétől, hogy a pályázatok benyújtási határideje jóval megelőzte az ÁSZ-jelentés közzétételét, így arra nem is reagálhattak a jelentkezők. A számvevők vizsgálatait csak a szintén pályázó jelenlegi elnök, Dorogi Sándor és Lovas Lajos alelnök ismerhették, de őket nem terjesztette elő a TTT. Langmár szerint egyébként a pályázatok az öt évvel ezelőttiekhez képest igen magas színvonalúak. Tartalmukról többet nem tudhatunk, ugyanis az azokban szereplő javaslatok a pályázók szellemi tulajdonát képezik, s elutasítás esetén – a TTT elnöke szerint – komoly értéket képviselhetnek a konkurenciánál. Bármily zseniális legyen azonban a két pályázat, az új elnök sem lesz képes csodákra, ha az ő munkáját is akadályozza majd a tulajdonosi jogkörök tisztázatlansága, s a parlament ismét évekig nem tárgyalja meg a beszámolókat – vagy törvénymódosítással nem mentesíti magát e kötelezettség alól.