Bár nemrégiben derűlátó jelentések láttak napvilágot az amerikai gazdaság állapotáról, Alan Greenspan, a Fed elnöke szerint egyelőre bizonytalan a fellendülés az Egyesült Államokban. Hozzájárulhat-e az informatikai ipar a gazdaság felélénküléséhez, vagy éppen ellenkezőleg, az IT hanyatlás vezetett a visszaeséshez?
– A múlt ismeretében ki lehet jelenteni, hogy nem szükségszerűen a dotcom válság volt a recesszió oka, ugyanakkor tény, hogy a PC-eladások csökkenése ehhez nagyban hozzájárult. E területen növekedésre ma nem sok jel utal. Most ott tartunk, hogy a csődbe ment cégek használt eszközei, különösen a hardverek, elárasztották a piacot. Mindez pedig már jó ideje kihat a telekommunikációs szektorra is, ahol szintén visszaesett mind a befektetők, mind a fogyasztók bizalma. Az IT iparág azonban most újra beindulni látszik, különösen a banki, biztosítói, az ingatlanértékesítési és az egészségügyi területeken. Ezek a folyamatok pedig már szerepet játszhatnak a kilábalásban, akár a gazdaság egészét tekintve is. Azt azonban nem hiszem, hogy az olyan számottevő növekedés következne be a szektorban, mint a dotcom virágzás idején. Én hosszabb távú, kiegyensúlyozottabb gyarapodásra számítok, amelynek első jeleit 2003-ra várom.
– Lehetséges-e, hogy a kiábrándultság miatt a befektetők inkább más iparágak felé fordulnak, például a biotechnológia felé, amely sokak szerint a XXI. század első évtizedének meghatározó szektora lesz?
– A biotechnológia sem létezhet már informatika nélkül, úgyhogy e két terület együtt fog fejlődni. Ami pedig az IT szektor perspektíváit illeti, úgy vélem, ott még a felszínt sem karcoltuk meg. A Föld népessége ma 6 milliárd fő, és csak 600 millió PC-t használnak világszerte. Pedig előbb-utóbb mindenki csatlakozni akar az internetre. Ez hihetetlen potenciált jelent. Éppen most tértem vissza Afrikából, azt hiszem, hogy ott óriási lehetőségek vannak, de ugyanaz érvényes Indiára és Kínára is.
– A már meglévő piacokat ostromolva a Microsoft most új PC koncepciókon dolgozik, például a hordozható Tábla PC-n. Ki és mikor férhet hozzá elsőként ehhez az eszközhöz?
– A Tábla PC első körben üzleti felhasználók számára készül, s még az idén piacra kerül. Eleinte egy felső kategóriás notebook árát kérik majd érte a gyártók, de később a termelés kiszélesedésével olcsóbban is adhatják. Így hamarosan az otthoni felhasználók számára is reális alternatíva lesz az eddigi PC-kkel szemben, legfőképpen azért, mert hordozható, és állandó internetkapcsolatra képes. De vannak más eszközeink is, például a Mira, amely gyakorlatilag egy mozgó internet terminál. Ez, mivel nem tartalmazza azt a rengeteg lehetőséget, mint a Tábla PC, azonnal megfizethető lesz a nagyközönség számára is.
– Bár a Microsoft operációs rendszerei egyértelműen meghódították az otthoni felhasználói piacot, az üzleti szférában egyre markánsabban jelenik meg a Linux. Mekkora fenyegetést jelent a vállalat számára a nyílt forráskódú operációs rendszer?
– A verseny nyitott. A Linux megszoríthatja a Microsoftot. Egy termék sikere azonban a biztonságon, a megbízhatóságon és a kezelhetőségen múlik, és végső soron a fejlesztők is ezért dolgoznak. A Microsoft termékei eleve teljesítik ezeket a kívánalmakat; így az, hogy nyílt-e forráskód, vagy sem, megkockáztatom: lényegtelen.
– Ez akkor igaz, ha a felhasználókért folytatott versenybe egyéb tényezők nem szólnak bele. Az európai kormányzatok azonban egyre inkább keresik a Microsoft alternatíváit. Sőt, szemmel láthatóak az érdekellentétek az európai és amerikai gazdasági szereplők között. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a banán- és az acélpiac után az IT ágazat is csatatérré válik? Torkollhat-e a kulturális különbség kereskedelmi háborúba?
– A kérdés engem húsbavágóan érint, hiszen Németországban születtem, és csak később költöztem az Egyesült Államokba. Nem vagyok ugyan politikus, de figyelemmel követem az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági, kereskedelmi harcait. Úgy gondolom, mindkettő szereplőnek az a célja, hogy ne legyenek köztük ellentétek, s egészséges kompromisszumokat találjanak. Ráadásul ez nemcsak a vállalatok és a politika, hanem a fogyasztók érdeke is.
