Az európai országok közül elsőként megszólaló Franciaország gazdasági minisztere, Francois Baron kijelentette, hogy teljes mértékben bíznak az amerikai gazdaság erejében és alapjaiban, csakúgy mint az amerikai kormányzat eltökéltségében a kongresszus által jóváhagyott deficitcsökkentő terv megvalósítására.
Baron rámutatott, hogy az S&P által kiadott adósbesorolás csupán egy eleme az amerikai pénzügyi helyzet értékelésének. Megjegyezte, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő viszont megerősítette a legjobb adósoknak járó osztályzatot az Egyesült Államok esetében.
Baron szerint az S&P döntése újabb bizonyíték arra, hogy valamennyi nagy fejlett ország számára ugyanazok a kihívások, azaz meg kell erősítenie a gazdasági növekedést és csökkentenie kell az eladósodottság mértékét.
A japán pénzügyminisztérium névtelenül nyilatkozó tisztségviselői jelezték, hogy Tokió továbbra is bízik az amerikai kincstárjegyekben, és befektetési stratégiája változatlan marad. Japán, amely Kína után az Egyesült Államok második legnagyobb hitelezője, devizatartalékainak többségét amerikai kincstárjegyekbe fekteti.
A koreai jegybank rövid távon nem vár nagy hatást az amerikai adósbesorolás rontásától. A devizatartalékot kezelő részleg vezetője kiemelte, hogy nincs szenzáció, hiszen a piacoknak több forgatókönyvük volt, s ezek egyike volt a leminősítés. Hozzátette, hogy a Bázel-III irányelvek alapján az “AA” besorolás nem különbözik az “AAA”-tól, amikor a befektetők a kockázatokat mérlegelik.
Pranab Mukherdzsi indiai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hosszú futamú amerikai államadós-osztályzat leminősítése nagyon súlyos helyzetet idézett elő. Manmohan Szingh miniszterelnök gazdasági főtanácsadója viszont úgy látja, hogy az átmeneti piaci turbulenciákon túl India gazdasági növekedését nem veti vissza ez a helyzet. Csakravarti Rangaradzsan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak meg kell mutatnia, hogy rendelkezik hiteles tervvel a fiskális konszolidációra, mert az e heti kongresszusi megállapodás nyilvánvalóan nem elégséges.
Cesar Purisima, a Fülöp-szigetek pénzügyminisztériumi államtitkára úgy értékelte a helyzetet, hogy kiéleződhet a jelenlegi pénzpiaci bizonytalanságok, lassulhat a világgazdaság, ami még inkább rávilágít egy alternatív tartalékvaluta, illetve a globális szabályozó szervezetek közötti nagyobb politikai együttműködés szükségességére.
Vince Cable, az üzleti és banki ügyek brit minisztere támogatta Kína javaslatát egy új stabil tartalékvaluta létrehozására, de hozzátette, hogy jelen pillanatban az amerikai dollár kulcsfontosságú szerepe megmarad. A BBC televíziójának adott nyilatkozatában Cable emlékeztetett arra, hogy a kínaiak már hosszú ideje érvelnek a világ monetáris rendszerének átalakítása és egy új erős tartalékvaluta létrehozása mellett. A miniszter szerint ez járható útnak bizonyulhat, de nem megy egy-két nap alatt.
A hét legfejlettebb ipari állam (G7-csoport) pénzügyminiszterei már vasárnap videotanácskozást tartanak, hogy egyeztessék álláspontjukat. A világ pénzpiacain kialakuló helyzet függvényében hétfőn döntenek arról is, hogy összehívják-e a G7-et és Oroszországot tömörítő G8-csoportot. Az elmúlt 24 órában Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Egyesült Államok vezetői telefonos egyeztetések tömkelegét bonyolították le.
A szaúdi értéktőzsde szombaton 5,46 százalékos mínuszban zárt. Az arab világ legnagyobb tőzsdéje – az egyetlen a világon, amely szombaton is működik – volt az első, ahol a befektetők reagálni tudtak az S and P döntésére. A rijádi értéktőzsde irányadó index, a Tadawul All-shares 6073,44 ponton fejezte be a kereskedést, s minden részvénynek csökkent az árfolyama. A nagy bankok árfolyama átlagosan 4,7, a vegyipari vállalatoké 6,7, az építőiparral kapcsolatban álló cégeké pedig 6,4 százalékkal esett.
