Indulásként négy ország 10 papírját vezetik be a BÉTa névre keresztelt piacra. Szerepel a palettán a világ hetedik legnagyobb bankja, a spanyol Banco Santander, a föld legnagyobb vegyipari társasága, a német BASF, a hatodik legnagyobb járműgyártó a Bayerische Motoren Werke (BMW). A vezető német pénzintézetek közül a Commerzbank és Deutsche Bank részvényei váltak elérhetővé, a világ második legnagyobb energetikai társaságának, a szintén német E.ON-nak, a mobileszközök piaca meghatározó szereplőjének, a finn Nokiának a papírjáival együtt. Mindemellett szerepel a listán a világ második legnagyobb ipari konglomerátumának, a német Siemensnek, a brit-holland acélipari óriásnak, a Thyssennek, illetve a föld hetedik legnagyobb olajcégének, a francia Totalnak a részvénye.
A felsorolt papírok között van olyan, amelynek a napi forgalma a főbb piacokon eléri a 600 millió eurót. A BÉT a közeljövőben mintegy egymilliárd forintos napi forgalombővülést vár az új piactól.
A részvényeket 250 papírból válogatták, figyelemmel arra, hogy iparági s területi szempontból is megfelelő legyen a kínálat: nagyon likvid, ismert társaságok részvényeit kívánták a magyar befektetők számára elérhetővé tenni. A tervek szerint a tízes lista már januárban 30-ra bővül – mondta el Ráner Géza, az Erste Befektetési Zrt. igazgatósági tagja.
A részvények árjegyzője az Erste Befektetési Zrt. Az euróban jegyzett papírokra forintban adnak árat, amelyet a részvény viszonyításként figyelembe vett tőzsdéjének aktuális kurzusa, illetve az euró-forint bankközi piaci árfolyama alapján képeznek. (Bár a jegyzés forintban történik, a befektetés euróalapúnak számít, így egyelőre tartós befektetési számlára (tbsz) nem tehető.)
A BÉTa-piacon kötött üzletek elszámolását a KELER végzi, lényegében a BÉT hivatalos kereskedésében megszokott feltételeknek megfelelően. A befektetőknek nem kell új számlát nyitniuk, s a BÉT biztosítja a valós idejű árfolyamokat is.
Az itt megvásárolt papírokhoz kapcsolódóan valamennyi részvényesi jog gyakorolható. Felvehető például az osztalék, amely után a magyar szabályok szerint kell a forrásadót megfizetni.
