Az Európai Bíróság a bizottság álláspontját fogadta el a magyar kormányéval szemben, így a kabinetnek a magyar áfatörvényt összhangba kell hoznia az uniós szabályozással. A döntés nem meglepő, korábban minden fórum hasonlóan ítélt, de az Európai Bíróság ítéletének most már költségvetési következményei lesznek, amelyek a Napi Gazdaság számításai szerint százmilliárdos nagyságrendűek.
Mi a baj az áfatörvénnyel?
A magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi, hogy a cégek adó-visszaigénylési jogának érvényesítését vég nélkül halasztgassák, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.
A magyar szabályozás továbbá a vállalkozásokat is sújtja, mert már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások árának kézhezvétele előtt az áfa megfizetésére kényszeríti őket; ráadásul az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.
Itthon is sokan kritizálják a szabályt, mondván, az állam ezzel maga generálja a körbetartozásokat. Rengeteg hazai vállalkozás azért küzd ugyanis likviditási problémával, vagy éppen megy csődbe, mert míg az adózónak minden esetben be kell fizetnie az áfát az általa nyújtott szolgáltatások után – akkor is, ha őt még nem fizette ki a partnere -, a neki nyújtott szolgáltatások utáni áfát viszont addig nem kaphatja vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit.
A még hatályos törvény egyedül az államnak volt kedvező, mert a büdzsé megkapta az áfát, szinte minden más körülménytől függetlenül.
Marad a hiánycél, pénzt szerez az állam
A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti. Az NGM vizsgálja a bírósági döntés költségvetési kihatásait, azt azonban már most kijelenthetjük, hogy az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt – írja a döntésre reagáló közleményében a nemzetgazdasági tárca.
A kabinet megerősíti, hogy a bírósági ítélettel együtt is tartani kívánja a Széll Kálmán Tervben és a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A kormány, „amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét” – villant fel egy pénzszerzési lehetőséget a dokumentum. Kétségtelenül kapkodónak és megalapozott stratégia nélkülinek tűnne a kormányzat, ha a frissen megszerzett Mol-részvények néhány százalékától megválna, ám a lényeg nem változna: az állam
így is csak legfeljebb 10 százalékkal szavazhat, mert a Mol alapszabálya ennyiben limitálja egy tulajdonosi csoport szavazati arányát.
A minisztérium közleménye emlékeztet: az áfa-ügyet a megelőző kormányok évekig nem kezelték, az ügyben az Orbán-kormánynak az ítélet tudomásulvételén túl nem volt mozgástere.
Várható volt
Az Európai Bizottság tavaly tavasszal fordult az uniós bírósághoz, azt követően, hogy a témáról a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Egy évvel korábban a bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
A magyar gyakorlat ellen egyébként nem is a hazai vállalkozások tiltakoztak, hanem maga az Európai Bizottság; a testület álláspontját májusban az Európai Bíróság főtanácsnoki indítvány is megerősítette.
