A kelet-európai régióban Magyarország az ingatlanpiac fejlettségét tekintve körülbelül két évvel vezet Prága előtt, a harmadik helyen a későn startoló, ám dinamikusan fejlődő Varsó áll – vázolta fel a helyzetet Gerő János. Ezt az előnyt érdemes lenne kihasználni, hiszen a multinacionális cégek becsalogatásával megerősíthetnénk vezető szerepünket a régión belül, ami pedig nemcsak az ingatlanpiacra lenne jótékony hatással.
A fent említett három piac nagyjából együtt mozog, szorosan összekapcsolódnak a befektetők szemében, amit az érvényesülő tendenciák hasonlósága is mutat: a régióban jellemző a minőségi robbanás, a belvárosokból való kiköltözés olcsóbb és kedvezőbb feltételeket kínáló külterületi irodákba. A bérleti díjak valószínűleg tovább csökkennek a jövő évben is – még a legoptimistább becslések is csak stabilizációt prognosztizálnak e téren.
Oroszország – az 1998-as nagy kivonulási hullám miatt – kissé lemaradt a versenyben, e piac tekintetében a befektetőkre most is az óvatosság jellemző. A Balkán viszont hatalmas lehetőségeket rejt magában: Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban ugyan még magasak a gazdasági kockázatok – a helyzet a kilencvenes évek eleji magyarországira hasonlít -, de ha valaki, vállalva a magas kockázatot, most belép ezekre a piacokra, az felzárkózásukat követően jelentős profitra tehet szert.
Az összeállítást Veres Rita szerkesztette
