Az elmúlt évben természeti károkra 10 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók; az összeg jelentős részét az árvízkárokkal kapcsolatos térítések adták. A folyók idei túlcsordulása nyomán a vagyonbiztosítások részeként szolgáló árvízbiztosításokban a kiköltözéshez adandó támogatás „lépett életbe”. Ennek összege szerződésenként különböző, a Hungária Biztosítónál átlagosan 50 ezer forint, s azt is csak néhány tucat ügyfél vette igénybe. (A biztosítók egyébként – csakúgy, mint tavaly – kármegelőzési céllal vissza nem térítendő adományokat juttattak a térségbe. A Hungária a szolnoki önkormányzatnak, a helyi védelmi bizottságnak például 1 millió forintot utalt át.) A kárbejelentések dömpingje az ár levonulása után várható, ám megjegyzendő, hogy a társaságok ártéri vagyonra nem kötnek szerződést, az ottani árvíz ugyanis nem váratlan esemény. A nagy vagyonbiztosítókat a belügyminiszter ugyanakkor a károk „nagyvonalú kezelésére” kérte, aminek pontosítására lapzártánk után a Magyar Biztosítók Szövetségében kerül sor.
Belgiumot, Franciaországot, Németországot és Hollandiát az elmúlt évtizedben kétszer is utolérte az ár: 1993-ban 1, két évvel később 3 milliárd dollárnyi kár keletkezett. Az első esetben az érintett értékeknek összességében a fele, a második áradás alkalmával csupán 30 százaléka volt biztosítva; ennek tudható be, hogy a biztosítók nem rokkantak bele a károsultak kifizetésébe. Komoly árvíz esetén a számítások szerint Hollandiában a kár nagysága 10-100 milliárd dollárra rúghat. Londont és közvetlen környékét – ahol Hollandiával ellentétben a legtöbb ingatlant biztosítás védi – árvíz esetén 30 milliárd dollárnyi kár érheti. –
