Gazdaság

VIRTUÁLIS PORTÁLOK – HONI HONLAPOZÁS

Noha a honlapokon keresztül a banki ügyfelek ma többnyire csak tájékozódhatnak, a pénzintézetek egyre több eszközzel igyekeznek az odalátogatókat a képernyő elé szegezni.

Túl vagyunk már azon, hogy egy hitelinitézeti honlap mindössze reklámfelületként szolgáljon – vallják a bankok -, noha az internet, mondjuk úgy, kézenfekvő használatára, a bankszolgáltatások internetes elérésére a legtöbbjüknél még várni kell. A pénzintézetek mindenesetre a hivatalos digitális aláírás mindezt lehetővé tevő megjelenéséig sem tétlenkednek: honlapjaik, ugyan eltérő ütemben, és láthatóan különböző stratégiát követve, de rendre gyarapodnak.

Egy évvel ezelőtt kereken tucatnyi hazai bank világhálós jelenlétéről számolhattunk be (Figyelő, 1999/5. szám) – akkor is több ilyen site egészen friss volt, illetve fejlesztés alatt állt -, ám a Magyarországon működő hitelintézetek közül néhány már 1997-ben megvetette a lábát a virtuális térben. A legrégebbi honlapok közé tartozik a Citibanké, vagy éppen a Postabanké, ez utóbbi azonban tavaly radikális stílusváltáson esett át. Működésének harmadik évében hasonlóképpen arculatváltást tudhat maga mögött a Kereskedelmi és Hitelbank honlapja is. A többi intézmény ezen a téren szervesebb fejlődést hajt végre, fokozatosan gyarapodik.

TERJEDŐBEN. Ez utóbbi egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban csupán egy-egy honlapon kínált szolgáltatások elterjedtek, többé-kevéssé általánossá váltak. Így mára nem csupán a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) website-ja tartalmaz kereső funkciót, ilyet időközben mások mellett például az OTP is beépített. Ugyanígy ritkaságszámba ment tavaly még a “több nyelven beszélő” honlap, amiben az angol nyelvet illetően akkoriban – a már említett MKB mellett – a Citibank és a CIB volt az éllovas, német nyelvű információkat pedig az Erste és a Postabank ígért. Manapság, még ha alkalmasint csupán egy szűk tájékoztató erejéig, vagy az ellenkező végletként feleslegesen részletező leírásokig, az interneten – szinte kivétel nélkül – minden bank igyekszik “megszólalni” valamilyen idegen nyelven is.

Hasonlóan, egyetlen bankról a többire átterjedt internetes szolgáltatás az álláshirdetések megjelenítése – ez egyébként a Raiffeisen Bank “találmánya” volt. E hitelintézetnél egyébként ez a funkció ma is minden mást megelőz, s ezzel indul a többnyire statikus honlapoktól a mozgalmasságával amúgy is különböző site. Ugyanakkor egyre többen engednek honlapjukon keresztül betekintést az előző évek eredményeibe és a minősítésekbe, valamint lassacskán általánossá válik a sajtóanyagok ily módon történő közzététele is, amire annak idején elsőként az Inter-Európa Bank (IEB) vállalkozott. Ez utóbbi társaság e forrást banki kommunikációja alapjának tekinti, online stratégiáját erre építi. Újdonságokat is rendre szívesen mutat a képernyőn, jelenleg – a hitelintézetek sorában egyedülálló módon – internetes szolgáltatásának előzetese, demó változata jeleníthető meg a honlapon.

Az oldalak között jelentős különbségek tapasztalhatók felépítésükben, átláthatóságukban. A legtöbb mindenesetre az eltérő ügyfélkörök szerint csoportosítja mondanivalóját. Ebben elsősorban a vállalati-lakossági felosztást követik, alkalomadtán önkormányzatival kiegészítve, arra azonban kevés intézmény veszi a fáradtságot, hogy e szegmenseken belül alcsoportokat képezzenek. Ez elsősorban kapacitás kérdése – mondják -, néhányuk tervei között viszont szerepel például a fiatal ügyfelek igényeinek és internethasználati szokásainak megfelelő honlap kialakítása. A website igényességét jelzi továbbá, hogy mely linkeket jeleníti meg, illetve, hogy a pénzügyi csoport más tagjait hogyan éri utol az ügyfél a világhálón, s e szomszédváraknál mennyire hasonló képi világra bukkan. Az pedig már kifejezetten a szolgáltatás minőségét mutatja, hogy az illető pénzintézet milyen gyakran újítja meg az oldalait.

AKCIÓK. Interaktivitást ma is főként csak az internetes levelezési cím megadása jelez. Van intézmény, amely a beérkező leveleket és a bank válaszait is közszemlére teszi, erre szolgál például az OTP Bank visszajelzések rovata. Ugyanakkor előfordul, hogy e-mail útján az ügyfél megrendelni is tud. Például az IEB-nél azt, hogy az előző idők éves jelentéseit – megkímélve az érdeklődőt a letöltés fáradalmaitól, a gépét pedig a memóriaigényes anyagtól – postán küldjék meg. Összességében a cél az, hogy az ügyfél minél többet időzzön az illető honlapon, sőt, esetleg akkor is odalátogasson, ha éppen nincs ott dolga. Erre manapság főleg az akciók csábítanak, amelyeknek – banki ígéretek szerint – rövidesen eljönnek a fejlettebb, egy-egy ügyfélcsoportra szabott, tesztekkel ötvözött formái is, és nem kizárt, hogy idővel valamilyen jó számítógépes játék kedvéért is egy banki honlapon kötünk ki. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik