“A szoftvergyártásra az iparosodás a jellemző: egyrészt a kisebb cégekből manufakturális nagyvállalatok jönnek létre, ezzel párhuzamosan pedig a kevésbé specifikált szoftverek nyernek teret az egyedi alkalmazásokkal szemben” – vázolja a szoftveripar tendenciáit Zámbó Viktor, az Integra Rt. elnöke. A kritikus alkalmazásoknál, például a NASA fejlesztőműhelyeiben a megírt forráskódokat egy másik programozó teljes egészében végignézi és elemzi, a nagyközönségnek szántaknál viszont erre nincs sem idő, sem pénz.
Több hazai szoftvercég is világkarriert futott be, így például a Graphisoft R&D Rt. építészeknek szánt ArchiCAD rendszere csakúgy, mint a Recognita karakterfelismerő programja az adott terület legjobbjának számít. “Nem hiszem, hogy az amerikai programok rosszabbak lennének; ott is készül jól és kevésbé jól elkészített program” – mondja Balázs-Piri László, a Caere Recognita Rt. adminisztratív igazgatója. Majd hozzáteszi: “Nem szabad csak a fejlesztés végi tesztelésre bízni a hibajavítást, ez azt jelentené, hogy a programba utólag próbálnánk belegyömöszölni a minőséget.” A Recognita magyarországi fejlesztőközpontjában 26 programozó és 5-6 fős tesztelő gárda dolgozik, de az idén tervezik ez utóbbi csapat létszámának emelését. A tesztelés egy 12-14 hónapos projektből 2-3 hónapot vesz igénybe, s a teljes fejlesztési költség 15-20 százalékát teszi ki. Ha két-három hétig egyetlen hibát sem találnak, akkor dobják piacra az új terméket.
Sparing László, a Graphisoft R&D Rt. fejlesztési igazgatójától megtudtuk, hogy nálunk négy programozóra jut egy tesztelő. A fejlesztés során az elkészült új programrészeket egy közös source (forrás) bázisba gyűjtik, amit a többi programozó is lát és használhat, így a hibák nagy része már a fejlesztés során kiderülhet. De használnak olyan programokat is, amelyek arra hivatottak, hogy ellenőrizzék a forráskódot, ezek is segítenek a gondok kiderítésében. Az ArchiCAD-ből egy-másfélévenként jelenik meg új verzió. Fejlesztés közben is vannak 1-2 hetes tesztidőszakok. A cégen belül a minőségért az úgynevezett quality assurance csoport a felelős. A munkájuk folyamatos, mivel nemcsak az eredeti verziót ellenőrzik, hanem a honosított változatokat is. A program utcára kerülése után a hibákról három úton értesülnek: az értékesítőkön keresztül, az építészcégektől, illetve a következő verzió fejlesztése során is kiderülhet, hogy a korábbi programban valami hibás volt. Javításokat körülbelül háromhavonta adnak ki.
