Szunnyadó papír a Skáláé, félévente jó ha egy-egy ügyfél érdeklődik e részvény iránt; meglepő lenne, ha bármelyik brókercég tartana egyáltalán e céggel behatóan foglakozó, tehát külön skálás elemzőt – hangzik a Takarékbróker szakértőjének ítélete. “Unalmas papír, nem érdekli az embereket” – állítják a Procentnél is. A Skála nem sokat törődik a hírveréssel, ami azonban nem azzal van összefüggésben, hogy jól, vagy rosszul megy-e a csoportnak. Az ok: csupán a kisebbségi részvénycsomag van “kint” a parketten. Minek vásárolnák a papírt a kisbefektetők, akiknek nem sok beleszólása lehet a vállalat irányításába.
Ám mintha nem csak a tőzsdén ragyogna fakóbban a négy éve a Centrum Rt.-t is megszerző, hajdan piacvezető Skála neve: a szaporodó hipermarketek árnyékában egyre hátrébb szorul a társaság kék-piros neonemblémája.
A csoportnak nem sikerült teljesítenie tavalyi terveit. Az előirányzott mintegy 40 milliárd forintos árbevétel helyett mindössze 27 milliárd forint volt a forgalma, és csupán 473 millió forint az adózás előtti eredménye.
PIACVESZTÉS. A tizenegy tagú vállalatcsoport idei kilátásait is meghatározza a mind erősebb verseny, amelyben a hipermarketekkel szemben további piacvesztésre számít a vezetés. A GfK-Hungaria Piackutató Intézet számításai szerint ugyanis tovább folytatódik a hipermarketek erőteljes térnyerése a kiskereskedelmi forgalomban. Az idei első negyedévben már a piac 12 százalékát uralták, pedig három éve mindössze 1 százalékos, de még tavaly is csupán 8 százalékos volt a részesedésük az akkor 3800 milliárd forintra rúgó kereskedelmi szegmensben. Ezek a hivatalos adatok. Imre István, a holdingcég Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt. elnöke saját adatokat is citál, amelyek alapján már a 20 százalékot közelíti a hipermarketek részesedése a kiskereskedelemben.
Imre István szerint a bevásárlóközpontokkal, illetve a hipermarketekkel szembeni versenyt eltérően kell értékelni. A sokasodó bevásárlócentrumok – amelyekben több független kereskedelmi cég árul egy fedél alatt – a Skála első embere szerint nem számítanak veszélyes konkurenciának, sőt teret adnak az oda betelepülő, a csoporthoz kapcsolódó üzleteknek – ilyen például a Marks & Spencer. E központok révén nyitott új üzleteket a csoport a vidéki nagyvárosokban: Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Kecskeméten. Ha valamelyik Skála vagy Centrum áruházzal szemben létesül egy bevásárlóközpont, a rivális nyitását követő néhány napban ugyan valóban kevesebb a vevő, de utána helyreáll, sőt növekszik is a forgalom. Más a helyzet a hipermarketekkel – az Auchannal, a Corával és a Metróval – szembeni küzdelemben. Nagy az előnyük, hiszen a tapasztalat szerint az élelmiszerosztályaik mágnesként vonzzák az iparcikket, ruhát kereső vevőket is. Ráadásul a multinacionális hipermarketeknek most semmi sem drága ahhoz, hogy piacot vegyenek. A hosszú távú megtérülés reményében akár milliárdos veszteségeket is vállalva növelik piaci részesedésüket. Így legtöbbször “elviszik” a Skála és Centrum áruházak forgalmának egy részét. Ugyanakkor a rekonstrukción túljutott egységek – mint a Budai Skála, a Skála Metro City, vagy a pécsi Skála, illetve az egri, zalaegerszegi, veszprémi, miskolci, kecskeméti és szegedi Centrumok – sikeresen állják velük a versenyt, sőt ezek közül a Skálák még növelik is a forgalmat. Ezért a felújítás az idén is folytatódik, ezúttal a székesfehérvári Fehérvár Áruházzal.
A hipermarketek olykor beszerzési költség alatti áraival, offenzív üzletpolitikájával szemben azonban az S&C nem tudja, nem is akarja felvenni a harcot. A város szívében lévő áruházaknak ugyanis sokkal nagyobbak a költségei, mint a zöldmezős beruházásként épült hipermarketnek. A S&C áruházaknak ezért más az üzletfilozófiája. Nem a hipermarketekben kapható olcsó távol-keleti tömegárukkal csábítják a vevőket, hanem a minőségi, márkás (Mark, Manz, Salamander, Adidas, Kappa, Budmil, New Man England, Casual Club) termékekkel.
SZÖVETSÉGEK. A patinás angol lánccal, a Debenhamsszel tavaly év végén kötött franchise megállapodás nyomán októberben nyílik a budafoki Camponában az első Debenhams áruház, és szintén még az ősszel a Budai Skálában egy üzlet. (A megállapodás alapján a 60 saját márkanévre épülő termékválasztékot adó, a “Nagy-Britannia legkedveltebb áruháza” címet viselő Debenhams itteni partnere a S&C Áruházlánc Rt., márkacikkei ezután a Skálákban is kaphatóak lesznek). A Campona után további négy-öt Debenhams áruház nyílik, ilyen lesz a Vörösmarty téri Luxus Áruházból is. A ruházati márkák sikereinek fedezete alatt azonban a Skála-csoport – elsősorban vidéken – visszavonulást tervez a műszaki cikkek (a háztartási- és szórakoztatóelektronikai eszközök) kereskedelmében. A Skála és a Centrum áruházak nem győzik ugyanis az árversenyt a szinte egyenesen a teherautó tetejéről árusított “no name” termékekkel, amelyek elárasztják a piacot. Ezzel a profillal tehát felhagynak a kisebb vidéki egységek és az S&C áruházak.
A nagyobb Skálákban és Centrumokban viszont – külső partner bevonásával – hardvert és szoftvert árusító számítástechnikai osztályok nyílnak, s megmarad a márkás háztartási gépek, szórakoztatóelektronikai eszközök árusítása is. Sőt, a nagyobb forgalomért vérbeli amerikai marketingfegyvert is bevet a csoport. A SuperShop törzsvásárlói hűségprogram keretében a tulajdonoson keresztül “rokon” Kaiser’sszel és Plusszal, illetve az OMV-vel és a Kereskedelmi és Hitelbankkal működnek együtt. A programban részt vevő partnerek amerikai mintára kölcsönösen kedvezményeket adnak a törzsvevőknek a hűségpontokért (Figyelő, 2000/22. szám).
FAZONIGAZÍTÁS. A profiligazítás és a szerkezetátalakítás függvényében folyamatosan vásárolnak, illetve adnak el vagy bérbe felszabaduló üzleteket, áruházakat, így például értékesítik a volt Párizsi Áruházat. Ezzel szemben a V. kerületi önkormányzat határozatlan időre meghosszabbította a Skála számára a Luxus most lejáró bérleti jogát, és a csoport a szeptemberben nyíló Debenhams mellett bérbe veszi a nyíregyházi Nyírfa Áruházat is.
A külső értékelők számára nem túl jó versenyhelyzet ellenére már az idén a forgalom érdemi növekedésére számít Imre István, eszerint az már valóban megközelíti majd a 40 milliárd forintot. Ebben a két új áruház 2 milliárddal részesedik majd (a várható eredményadatokat az elnök nem adta meg). Ez a növekedés a cégcsoport hároméves üzleti tervei alapján 2003-ig töretlenül folytatódik, persze ha a német tulajdonos számításait nem húzza keresztbe a verseny, például valamelyik multinacionális hipermarket lánc még agresszívebb piacszerző akciója. A csoport idei első negyedéves forgalma egyébként egyelőre 3 százalékkal elmaradt a tervtől. A háztartási elektronikai cikkek eladása csökkent, a ruházati cikkeké viszont növekedett, az S-modell láncé például ötödével, köszönhetően a Westend City Centerben nyílt új üzletnek.
A rekonstrukción túljutott egységek sikeresen állják a versenyt
