Bejött a kormány számítása, az első háiromnegyed éves adatok szerint ugyanis jelentősen megugrott az új építésekre szóló engedélyek száma. Szeptember végéig 42 százalékkal több lakás építésébe fogtak bele Magyarországon, mint egy évvel korábban, s a negyedévek összehasonlítása is azt mutatja, hogy a kedvezményezettek körének kiszélesítése nyomán felgyorsult a folyamat. A harmadik negyedévben ugyanis 49 százalékos volt a növekedés, szemben a korábbi időszakok 32 és 41 százalékos adatával.
Azt is pozitívumként lehet értékelni, hogy megnőtt (13 százalékkal) a vállalkozások által épített lakások száma, a lakáspiacon egyre komolyabb szerepet játszik tehát a tőke, így kisebb lett a saját célra épített lakóingatlanok részaránya. A piac megélénkülésének még akkor is örülni lehet, ha sok jel mutat arra, hogy abban komoly szerepet játszanak a meghirdetett szabályozási változások ismeretében korábbról elhalasztott építkezések.
A statisztikai adatokkal azonban mindig az a baj, hogy önmagukban keveset jelentenek. A múlt évhez képest valódi felfutásról lehet ugyan beszélni, de a számok azt is mutatják, hogy messze vagyunk még attól a szükségesnek tartott szinttől, amikor is évente 40 ezer új lakás épül. Ráadásul még mindig óriási a különbség a kiadott lakhatási engedélyek és az építési engedélyek száma között. Vagyis sokan belevágnak ugyan az építkezésbe, de kérdés, mikor fejezik azt be. Ugyancsak problémát okoz, hogy a keleti megyékben lényegesen kisebb a lakásépítési kedv, s az ország többi részéről is elmondható, hogy miközben a városokban egyre több az új lakás, addig a községekben az átlagtól elmarad az építkezések száma.
