Az orosz válság lecsengése, a legfőbb piacaiinkon folytatódó élénk kereslet és az olajárak jelentős emelkedése határozta meg a termék- és piacszerkezet változását az elmúlt hónapokban. A kivitel csaknem valamennyi termékcsoportban dinamikusan bővült. Az importban az agrártermékek behozatala – a tavalyi jelentős csökkenés után – tovább mérséklődött. A gépek és szállítóeszközök importja is csupán fele olyan ütemben nőtt, mint tavaly. Dinamikusabbá vált azonban a nyersanyagok (ezen belül különösen a nyersolaj), a gépeken kívüli feldolgozott termékek és a vegyi áruk behozatala. A kereskedelmi mérlegromlás fő forrása is az energiahordozók külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A deficit a tavaly január-áprilisi kumulált hiány közel kétszerese.
Az export piacszerkezetének változását 2000 első négy hónapjában a fejlett országok – azon belül is az Európai Unió (EU), s különösen Németország – élénk import-kereslete határozta meg. Az importszerkezetben a döntő módosulást az energiahordozó-behozatal értékének ugrásszerű emelkedése idézte elő, ami elsősorban az orosz import 75 százalékos növekményéből keletkezett. A CEFTA-országokból is gyorsabban nőtt a behozatal, mint tavaly, és meghaladta az oda irányuló export bővülését is.
A vázolt szerkezeti változások nyomán a külkereskedelmi deficit az orosz forgalomban csaknem megduplázódott, de számottevően nőtt a hiány a CEFTA-országokkal folytatott kereskedelemben is. A deficit fele most is a fejlődő országok viszonylatában keletkezett. Ugyanakkor a fejlett országokkal bonyolított forgalomban létrejött (a német relációban az előző év azonos időszakához képest közel kétszeres, az EU egészében pedig ötszörös) exporttöbblet összességében 37 százalékkal javította az egyenleget.
A megindult pozitív tendenciák várható további erősödése esetén a Kopint-Datorg éves szinten az export 10,0 százalékos, míg és az import 10,5-11,0 százalékos növekedésére számít, a kereskedelmi mérlegnél pedig 3,2 milliárd dollár körüli hiánnyal kalkulál. Tavalyhoz hasonlóan azonban ebben az évben is számolni kell a cserearányok és – az euró további gyengélkedése esetén – az árfolyamváltozás negatív hatásával.
